Showing posts with label Hajócsipke-frivolite-tatting. Show all posts
Showing posts with label Hajócsipke-frivolite-tatting. Show all posts

Feb 21, 2010

Hajócsipkézett órácska



Ahogy a másik blogra már felraktam, ez lenne az. Igazából tovább tartott megtervezni, mint megcsinálni, de azért sokáig csináltam, mert el vagyok úszva, mint Dunában a műanyagpalack, úgyhogy most nem is szaporítom tovább a szót. Vagy mégis?

Az előző bejegyzéshez kiegészítés: tévedtem, a KRESZ nem is olyan borzalmas, a műszaki a differenciálműjével meg kardántengelyeivel sokkal rosszabb. Ehh, mindegy, hát ha egy hardweres firewallon kiigazodom, akkor nehogymár kifogjon rajtam ez!
Mellé még a "quoi' meg "que" meg barátai rontják itt nekem a levegőt. Eddig simán elboldogultam a "Je m'en fous", a "J'en ai rien à foutre" és a "J'ai faim" kifejezésekkel. Hát kell ennél több?? :)))

Feb 17, 2010

Találós kérdés


+=?

A válasz egyszerű: KRESZ-vizsga! Mert mit csinálok én most? Közúti jeleket tanulok. Elvileg. Gyakorlatilag pedig? Órát csomózgatok!:) Négy felé szakadok:
-elkezdődött a francia is, pénteken kiderült, hogy nem indul az intenzív tanfolyam, volt két választásom, vagy a normál üteműre iratkozom át vagy várunk, amíg lesz elég jelentkező. Egyértelműen inkább akkor már legyen a normál, az legalább biztos, hetente kétszer megyek és délután, de így csak május közepére lesz vége, de most, hogy beiratkoztam vezetni is, az is kb addig tart, ha nem vagyok béna. Remélhetőleg haszna is lesz annak a franciának, de az csak rajtam múlik, senki máson.
-Közben meg autósiskolába is járok, de nem az én világom ez az egész, nekem ez a tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, tengelyterhelés-korlátozás egy másik bolygóhoz tartozik. Csak belelkesedtem, hogy hát ha mindenkinek van jogsija, akkor nekem miért ne lehetne? Most van lehetőségem rá, ki kell használni, sosem lehet tudni. Aztán meg csak néztem kifele a fejemből sűrűn pislogva, amikor röpködtek az osztott pályás út meg kilométerszelvény meg hasonló szavak az órán.
-A fejemben egyszerűen nem szűnnek születni az újabbnál újabb kreatív ötletek, és nehéz megállni, hogy legalább valamit ne csinálgassak.
-Olvasnék is. Amikor megjöttem, első dolgom volt megvenni Syrie James Charlotte Bronte titkos naplóját, mert régen olvastam ugye Jane Austen naplóját, amit még Jucus beszámolója alapján fedeztem fel, és akkor tetszett, hát alig vártam, hogy a következőre is lecsaphassak, mert Charlotte Brontet is nagyon szeretem (főleg a Különös tanítvány tetszett nagyon, de persze zsenge leányka koromban a Jane Eyre is nagyon ott volt:))). Még nem fejeztem be, de igen kellemes olvasmány, kedves hölgyeim, melegen ajánlom szíves figyelmükbe!:)
(trükkösen előrelapoztam, hogy elolvassam az utószót, mert ugye Jane Austen naplójánál jól átverték a kedves publikumt és csak a végén vallotta be az írónő, hogy nem is igaz a történet, itt viszont úgy tűnik, igaz az egész, csak kicsit ki lett színezve, hogy érdekesebb legyen. Csendben megjegyzem, néha a Büszkeség és balítéletet vélem felfedezni egy-egy jelenetben)

No szóval azt is olvasom, de közben kiolvastam Marguerite Yourcenar Mint a futó víz
 három kisregényből álló kötetét is. Nehéz lenne bármit is írni róla, vagy csak nagyon sokat, vagy nagyon sokat idézve. Inkább csak a fülszövegből idézek, mert olyan jól megfogja az érzést:
"Ha egy jelzővel kellene jellemeznünk a hazájában ünnepelt és világszerte ismert Marguerite Yourcenar könyveit, azt mondhatnánk rá, hogy "szépek". Valami klasszikus nemes derű és emberméretű emelkedettség utóíze marad belőlük az olvasóban, a tragikus történetekből is."
Ennél sokkal-sokkal több van benne, olyan gondolatokat fogalmaz meg, amiket valahogy nem szokás kimondani, amik olyan mélyek, olyan nehezek, mégis olyan egyszerűen és könnyen említi, észre sem veszed, megbújik a sorok között, a gondolatok a leírások között. Na jó, nagyon ügyetlenül írok én könyvismertetőt, ezért nem szoktam egyébként:)) ráadásul most sietek, még át kell néznem a francia igeragozást, nem érek rá magvas gondolatokat szépen megfogalmazni:) Mondom én, hogy szétszakadok minden irányba! Egy barátom hozott nekem még három André Gide könyvet is, hogy olvassam, pont aznap, amikor kijöttem az antikváriumból, mert végre megtaláltam az én imádott Beauvoiromtól a Megtört asszonyt. Mikorra lesz időm őket is kézbe venni???? Ja, és tegnapelőtt megyek el a Libri előtt, és már rég láttam a neten, hogy megjelent Vass Virág első regénye is, de gondoltam, na erre aztán én nem adok ki pénzt, de majd kifúrja az oldalamat a kíváncsiság, mert végülis ha összefutottam a cikkeivel, elolvastam és néha még tetszett is (néha meg nem, mert a felét nem értettem mert nagyon szeret olyan titkolózósan, kikacsintósan írni, én meg nem értem soha az utalásait). Most meg egyet fizet kettőt kap akcióban volt, sokat hezitáltam, hogy egy másik nőiponyvaíróval kombináljam vagy Réz Andrást tiszteljem meg? Végül mégis Fejős Éva mellett döntöttem, mert a Bangkok tranzit is lekötött három estére, amikor olvastam, rágóguminak jó volt (ha nem veszi komolyan az ember, akkor nem rossz az, nem ír rosszabbul, mint oly sok felkapott, magyar kortárs szerző, csak nem elég sznob műfajban alkot, ezért szokás irodalmi körökben lehúzni), viszont Réz András álokoskodásai néha felbosszantanak, még ha eddig el is olvastam tőle mindent, most nem tudnék ráfanyalodni. Szóval uhhhhhhh, na megyek.....................................................................................

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY KÖVETKEZIK
Ha esetleg Laura néven ír valaki hozzászólást és ez a kép van mellette, és nem látható a profil, az is én vagyok, csak a levelezős postafiókomból, és véletlenül elfelejtettem váltani. Szóval csak mert néha eltévesztem, aztán mégiscsak jobb, ha előre szólok, mintha törölném, átjelentkeznék, magyarázkodnék, stb.
a képet még réges-régen találtam a neten valahol, meg nem tudnám mondani, honnan van.

Feb 1, 2010

Zsebkendő és Cseburáska

1. A zsebkendő. Kb 4 évvel ezelőtt vágtam neki, életem első (és még mindig egyetlen) laposhímzéssel készült munkájának. Hogy honnan jött az ötlet, hogy nekem sürgősen csinálnom kell ilyet, megtaláljátok a gyommentes blogban (érdemes elolvasni, szerintem nagyon aranyos:))). Akkor nem fejeztem be a hajócsipke rávarrását, mert nem tetszett a varrás (kézzel csináltam), és elment tőle a kedvem. Most meg pakolászás közben megtaláltam és gondoltam ha elszúrom, nem baj, ha megcsinálom, örülök, hogy befejeztem, de pont jó lesz arra, hogy azon teszteljem a megjavított varrógépemet. A szerelés menete: apukám fogta a varrógépet, forgatta, csavarozta, olajozta, mondta, így meg úgy csinálják ezt a repülőgépeken, és már kész is volt, működőképes, jobb, mint újkorában. Legközelebb még repülni is fog a varrógépem, ha ilyen hozzáállással szerelik! (erről jut eszembe, zárójelben mondom, a macskás blogon meg ott a beszámoló, hogyan repültek a macskák, hogyan szivattak meg a reptéren 130 euróra és most hogy érzik magukat. Oda inkább képeket szoktam kirakni, de nem akartam ide sokat írni a macskákról, akit érdekel, átnéz oda is:)). Egy pár függönyt is megvarrtam közben, arról nincs kép, azt csak felvarrtam. Anyukám szereti a függönyöket, Amszterdamban a török piacon pedig olyan szépeket lehet kapni nagyon olcsón (5 euró métere, hímzettek, csipkések, mindenféle, nagyon-nagyon szépek), hogy muszáj volt venni még kettőt!



Ha legközelebb zsebkendővarrásra adom a fejemet, akkor már tuti máshogy fogom csinálni:)
2. Cseburáska. Tegnap végre volt ihletem, hogy befejezzem Cseburáskát, amit két hete Dóra kért tőlem az ő Kolosának. Sokáig tartott, de a pofijának nem akartam nekiállni kapkodós, szétszórt módon, ihlet nélkül, abból nem sok jó sült volna ki. Ezúttal már vidámat csináltam, de így is kicsit mafla vigyora lett. A száját meg a szemöldökét hímeztem, az első Cseburáskánál nem nagyon tetszett az az applikálós megoldás. Ezt talán nehezebb leszakítani:))) Remélem befogadják! Pincevirág cicámat hívjuk néha Cseburáskának, mert neki is olyan a pofijának a színe, ezért van vele fényépezve. Távoli rokonok;)

Jan 12, 2010

Frivolité tutorial és behavazott Amszterdam

Megcsináltam végre a tutorialt, hála valami nyavajás vírusnak. Zseniális, hogy pont most fekszem ki, a múltkor színtiszta megfázásom volt, ráadásul az én hibámból, aláírom, de ez most olyan tipikusan fáj az összes izmom, fáj mindenem, pocsékul vagyok, tuti vírus. Több hónapon át semmi bajom, aztán egy hónapon belül másodszorra dőlök ágynak. Azon gondolkodtam, hogy ennek most már valami pszichológiai oka van, jövő hét az utolsó hetem itt, nehéz megemésztenem. Mindegy, legalább két alvás között megcsináltam a hajócsipke-oktató összeállítást. A szokásos helyen, tessék azt reklámozni, fertőzzünk meg mindenkit!!!!! Nem is értem, miért nincs magyarul leírás, próbáltam legalább szakkiejezésekre rákeresni, de nem sok sikerrel, egy magyar hajócsipkéző oldalt találtam, de megsértődtem, amikor semmit sem nézhettem meg regisztráció nélkül. Nem szeretem az ilyet, én megosztom amim van akárkivel. Na mindegy.  Most már van magyarul is, remélem még használható is! Azért a nem dumálós blogomra raktam, hogy ne ijesszem el az embereket a sok szövegemmel:)))))
Ezen kívül még hoztam néhány fényképet. Múlt héten gyönyörűen esett a hó, kimentünk sétálni és fényképezni.



Az én kedvencem:)))

A Rembrandtpleinen még állt a karácsonyfa, azóta már szétszedték


Gyönyörű templom a Spui (ejtsd "szpáü":)) térrel szemben

Hát nem csodaszépek a fák behavazva?:)

100% Amszterdam:)

Az ablakunkból

Szegény, fázós kacsák:( de megetettem őket! Már amennyi száraz kenyerem volt.

A képekre kattintva még látható az albumban néhány kép aznap délelőttről, a Vondelparkban

Jul 26, 2009

Frivol kis hajócsirke

Hogy elpörögjön a csúnya múlt (-kori, vagyis előző bejegyzés), és csak a szép következzen, írok egy bejegyzést. Most olvastam: "Sétálunk,sétálunk egy kocsmába becsücsülünk, fröccs." Mondóka modern felfogásban:) Egyébként nem ezt akartam írni. Ma felfedeztem egy hajócsipkéző hölgy blogját! Ez akkora örömmel töltött el, hogy csak na. Nem túl gyakran találkozom ezzel a kézimukafajtával magyar blogokon. Amúgysem sokszor. Emlékeztetett rá, mennyire imádom:) A nagy munkáimat kiemelve: csináltam egy elég nagy terítőt (a képen csak a fele látszik, most jobb kép nincs), aztán csináltam egy sapkát.
Terítőnek indult ez is, pókháló vékonyságú 80-as horgolófonalból, kb négy kör után(mert ugye hagyma-szerűen építkezik a frivolité klasszikusan) elindultam a saját fejem után, a saját fejem alapján, és így lett belőle sapka. Azóta valahogy úgy érzem, kimerítettem a témát önmagamnak. Hiába közben pedig ezer terv zsong a fejemben ezzel kapcsolatban is (az egyik egy szuperszép legyező lenne, az is félkészen vár szebb napokra, pedig ahányszor gondolok rá, elfog a szerelem), nem megy.
A hajócsipkével 2000-ben találkoztam Szentpéterváron. Osztálykirándulásra mentünk, mert orosz gimibe jártam Budapesten, és amíg az osztálytársaim a kocsmákat térképezték fel, hát nem fogjátok elhinni, mert nagyon meglepő: én a kézimunka- és könyvesboltokat jártam (moszkvai rokonsággal rendelkezvén, Pétervár nekem is tökéletesen új volt. A sors fintora, hogy most abban a városban élek, amelyik Pétervárat ihlette, és néha még mindig elcsodálkozom a hasonlóságon). Akkoriban még a gyöngyikézés volt az én hobbim, és általába Oroszországból gyöngyök kilóival tértem haza (ááá, milyen szép gyűjteményem van abból is, jó ég...100 évre előre van alapanyagom hétköznapi gyöngyfűzéshez. Fáj a szivem értük, de visszajön még az ő idejük). No, és az egyik könyvesboltban rábukkantam egy füzetkére, ami átszámolva kb 50 forintba került, és egy számomra ismeretlen kézimunkafajtát mutatott be. A "frivolité" elnevezés meg a rajzok annyira megfogtak, hogy mondom, hát istenem, ennyi pénzért ha mást nem, legalább tudni fogom, mi ez.* Aznap este áttanulmányoztam, másnap már rohantam is hajót és fonalat venni. Nem tudom, hány órát elszórakáztam, hogy rájöjjek a csomók irányára, de az biztos, hogy volt egy este, amikor már inkább én is lementem inni az osztálytársaimmal... utána otthon anyukám is nekiállt tanulmányozni, aztán együtt valahogy egyszercsak fény gyúlt. Imádtam, később bátyámtól kaptam egy szupernagyonjó hajót, azzal csináltam/csinálok mindent. Meg közben titkon, csendesen álmodozom egy ilyen szépségről.

********Sóhaj.********

Kb 3 évvel később tudtam csak meg, hogy a frivolité magyarul hajócsipke. Angolul tatting. Blabla.

*ugyanakkor vettem egy olcsó szabás-varrás alapjai könyvet, mert tudtam, hogy nem akkor, de egyszer arra is sor kerül. Eggen... most, majd' 9 év elteltével kezdtem el forgatni, és egyszeribe nélkülözhetetlenné vált:)) Mert ha én azt mondtam, hogy ez nekem kelleni fog később, akkor kell is!