Showing posts with label tervek. Show all posts
Showing posts with label tervek. Show all posts

Oct 20, 2010

Ami az eszembe jutott:))

Már öt bejegyzésnyi ötletem összegyűlt az elmúlt pár napban, de mindet elfelejtettem, amikor megláttam ezt.

 "Becky Stern’s fab designs actually use conductive thread to light up LED bulbs sewn into the fabric – genius or what?"
 Juj. Áramot vezető fonalat használt a hímzéshez, hogy világítsanak a kis odavarrt LED-ek?? Meg is veheted a cuccot készletben hogy a saját hímzésedet is feldíszíthetsd. Mondjuk lehet, hogy karácsonyi hímzésen még jól is mutatna. Hm, nem tudom, nem tudom... kíváncsi vagyok, mennyire fog elterjedni ez az új őrület:)) 

Vasárnap rámjött az öt perc és terveztem egy újabb Dior-hölgyikét:)) És még mindig hímzem, mert szép nagy kék szoknyája van a néninek, mert alig volt időm rá és mert az anyagválasztást kicsit eltoltam. Az úgy volt, hogy amikor belekezdtem kis híján 2 éve a Nimue Mamma Gozh-ba, nem találtam hozzá szürke anyagot, végül vettem egy "Permin linen 32 count" (Stoney Point színű) előrecsomagoltat. Mamma Gozh azóta sem készült el, kb ezen a ponton megállt a fejlődésben:

Most a maradékra nekiálltam hímezni a nénimet, és rájöttem, hogy miért is nem fejeztem be még mindig az öregasszonyt... valami rémálom hímezni rá, ráadásul a kerek, hagyományos hímzőkerettől (csak olyanom van, és eddig nem is éreztem szükségét annak, hogy lecseréljem őket) rettenetesen eldeformálódik az anyag és eltolódnak ide-oda a szálak.Ellenségemnek nem venném meg ajándékba ezt az anyagot, brrrr.
És ha már borzalmas alapanyagok, akkor nem mehetek el szó nélkül a DMC fémszálai mellett sem, aminek hála egy másik kis hímzés is rendszeresen a sarokban elfeledve végzi, csak néha örülök neki, ha megtalálom, jaj, de szép, ezt de meg kéne csinálni!
Aztán elkezdem, és otthagyom, erre nekem nincsenek idegeim. The Nutmeg Company Rosebud Vase. Amit elkezdtem a kitben lévő DMC-vel, azt még befejezem, aztán a többit Kreinikkel fogom, mert ez így borzalmas. (jéééé, nincs fent a szégyenlistámon:))
A DMC-szatén szakad a 28-as tűben, de ez természetes, ezért azt nem bántom most:) Na tessék, megint panaszkodás lett a bejegyzés! Pedig nem akartam. 
Akkor beszámolok inkább a tegnapi sztrájkról, aminek szemtanúja voltam, vicces volt (köztudott ugye, hogy a franciák sportot űznek a sztrájkból, most éppen a nyugdíjkorhatár felemelése ellen tiltakoznak, amivel persze mindenki egyetért, és hogy a probléma orvoslására nem ez lenne a megoldás, hatalmas a munkanélküliség, menjenek inkább csak nyugdíjba az öregek, adják át a helyüket a fiataloknak, de nincs annyi pénz a nyugdíjra, blablabla). Be kellett menni Nizzába, mert JB a múltkor lesérült foci közben, és nem jött sehogy rendbe a bokája. Úgy esett, hogy az orvos pont szemben van a regionális adminisztrációs központtal (vagy micsoda), az autópálya bevezető szakaszánál. 20 perccel korábban érkeztünk, mert be akartunk menni a boltba, csak aztán lusta voltam, mondtam majd inkább visszafelé. Ez volt a szerencsénk, mint utóbb kiderült. A hivatalnál már gyülekezett a jónép.

JB bement az orvoshoz, én meg kolbászolgattam. Nálam volt a fényképezőgépem, mert őszi színeket akartam (nem sok van).  Szóval pontban 14 órakor megindult a tömeg az autópályára, a bevezető oldalon. Békésen mendegéltek, ki gyalog, ki kocsin, szólt a vidám zene, általába a Sárközy, merde (szar) és nyugdíj szavakat tudtam kihámozni a dalszövegekből
Mondhatnám, hogy egész jó hangulatot csináltak, egészen tetszett, na tessék, ezt komolyan csinálják, nem úgy, mint amikor 4 évvel ezelőtt kivonult a magyar a Kossuth térre, aztán csak összepisilték, de más nem történt. Mit ne mondjak, ettől aztán biztos meghatódik a kormány... kb 5 perc múlv az autópálya már így nézett ki:
Az A8-as autópályán Aix irányába 500 méteres dugó van. Hát, így kell ezt csinálni, benzint már napok óta alig lehet találni, most mindenfelé "csiga-manőverek" vannak, vagyis egyes emberek nagyon lassan vezetnek, ezzel akadályozva a forgalmat (erre mondtam, végre eljött az én időm, mert 50-nél gyorsabban soha nem merek menni...akkor meg már énekelgetem, hogy "I'm a big big girl in a big big world it's not a big big thing if I'm driving..."). Szóval tényleg tök komolynak tűnik az egész, igazi fennakadást okoznak, igazán megmutatják azt, hogy mit is akarnak. 10 perc múlva már 1 km-t írt a tábla. Amikor az utolsó ember is kivonult az autópályára, átmentem a túloldalra és lenéztem megint a térre...
Itt már lelohadt a csodálatom. Valahogy nem az igazi, ha rögtön takarítanak, épphogy kiment az utolsó ember. Kiszórakozta magát a nép, munkára? Hol marad a sztrájk? Az elégedetlenség? A majd megmutatjuk? A takarítók szolidarítása? Az összefogás? 14.20 perckor már megindult lassan a kocsisor is, már csak a füstöt láttam a távolodó menetből. JB ekkor jött ki, lemaradt az egész cirkuszról, jelét sem látta, hogy itt történt valami, és csak nevetett a csalódottságomon, 67-ben volt utoljára igazi sztrájk, azóta senki sem veszi komolyan, csak játék. Szép volt az idő, meglepő módon minden évben kora ősszel vagy késő tavasszal van sztrájk, soha sem hidegben, vagy nyáron, amikor mindenki szabadságra megy. Soha sem aznapra szervezik a tüntetéseket, amikor esik az eső, főleg nem délen. Ezután elmentünk a bevásárlóközpontba, ahol elvileg nagyon jó méterárubolt van, de nem találtuk meg (viszont találtam Dr Pepper Zerot a Galleries Lafayette Gourmet-ben, óóóóó, jóóóóó éééééég az a bolt!!!! A világ minden pénze nem elég arra a sok isteni kajára, ami ott van, igazi kultúrsokk az a bolt) Végül galambot etettünk a tengerparton, és elindultunk haza. 

17 órakor láttuk, ahogy a tüntető emberkék mentek a bevásárlóközpont parkolójában álló autóikhoz, beszálltak és hazamentek. Ennyi? 5-kor vége, felpakol, hazamegy? Hű, de komoly. Minimum, hogy sátorozzanak le ott egy hétre, de így? Nem is csodálom, hogy semmi eredménye nem lesz az egésznek. De legalább addigra 15 km-es dugót csináltak az autópályán Nizza felé, ami csak arra jó, hogy azok a szerencsétlenek, akik a kocsijaikban ültek és munka után mentek haza, órákon át rostokolhattak ott, de semmi, de semmi más értelme nem volt. Jól kiszúrtak az ártatlanokkal a semmiért. Szóval kijelenthetem, igazán csalódott vagyok (persze tudom, Párizsban van az igazi hepaj, de így tényleg semmi értelme, hát nem az egész országnak kéne összefognia??) Ehh.

Oct 4, 2010

Mindenféléről

Néha feljövök ebbe a blogba, hogy megnézzem, van-e valami haladás a tojásomban... aztán csalódottan továbbállok. Szar az élet. (régi kép Pincevirágról, a szemében tükröződik az én csalódottságom)

Jól van na. Egyébként most leginkább a legyezőm hajócsipkéjén ülök. Eszméletlenül idegesít, de nagyon be akarom fejezni. Három napom elment arra, hogy megtervezzem a mintát hozzá. Persze még csak az első (igazi) sorba kezdtem bele (az alapozás már megvan, azt nem számolom), kettő lesz. Jó lenne három, de szerintem megunom még előtte, mert túl hosszú és idegesítő, és én szeretnék végre készen látni valamit. Valami komolyabb munkát, mert sírhatnékom van a gyommentes blogom felhozatalától, olyan vacak. Nem érem el a magamtól elvárt színvonalat. Persze ha a franciára csak fele annyi gondolatot szánnék, mint amennyit a terveimre... de nem nagyon sikerült irányítani a gondolataimat:(
Ja, lecseréltem a blogos profilképemet, ennek szebb a színe, meg az előző, habár rámjellemzően idióta volt, mégiscsak a munkahelyemen készült, ideje volt már leszámolni vele. A nizzai tengerpart az én imádott táskám ölelgetésével sokkal közelebb áll az életemhez most. (hála az égnek, kop-kop-kop)


A kövér mihaszna kis angyalkás táskával is sokat foglalkoztam. Erre is sok idő elment, mert a girlandokat magam tervezgettem, és közben rájöttem, hogy az egyik kövér mihaszna kis angyalkát rossz helyre hímeztem, kb 5 kocka eltérés van, ami persze nem látszott, de amikor már ott lesznek a girlandok, akkor már viszont szembeötlő a tévedés. Úgyhogy egy angyalt a négyből vissza kellett bontani. Sálálálá. Nem gond, de a visszabontás nem egy egyszerű művelet.
Meg utálom hímezni, mert az a nyomorult szatén DMC szakad, mint a fene a 28-as tűben. Hja kérem, kell nekem ilyen sűrű anyagon hímezni...Amit anyukám leszólt, hogy egyszerű pamut. Kikérem magamnak, örültem, mint majom a farkának ennek a kb 52-es vászonnak!  De a táskához legalább megvan már a csipke, szóval már csak egy angyal és 4 girland maradt, mert az alsó sor már kihímezve. Ja, meg a két ronda madár, mert ha már giccs, akkor legyen igazán giccses. Ha kész lesz, akkor szép lesz. Szerintem. Majd meglátjuk.
Ilyen a terv, elvileg így fog kinézni, ha minden hímzés meglesz rajta. A girlandokat csak odaphotoshopoltam kimentve a képet a tervezőprogramból (PCStitch), a többi már kész (kivéve a visszabontott angyalt ugye. Nem pontosan lesz ilyen, mert az arányokat csak szemre vettem figyelembe, a csipke meg felkunkorodott a csücsköknél a képen, de nem számít, mert girlandozáshoz kellett a fénykép, nem mutogatáshoz:)).

És akkor még egy angyalkás képeslap, amibe én olyan szerelmes vagyok, hogy állandóan bámulom. Milyen jó, ha az ember a városka doktornénijével megy ki a helyi könyvfesztiválra, az angyalkarajzoló néni ajándékba adta nekem a képeslapot:)) Eszméletlen édes kis haszontalanságokat csinál a néni! Kicsike füzetecskék, minden oldalon édes kis angyalkarajz akvarellel, tintával festve, színezve, ráragasztva egy kis csipke, egy kis fonalcafat, merített papíron , arany tollal körbekerítve, imádnivaló kis kollázsok. Ááááááá, kész voltam, végigtaperoltam az egész portékáját. Sajnos nem találtam meg a nénit a neten, ezért nem tudok többet mutatni tőle.

Ó, és a múltkor még lovakocsikáztunk is a doktornénivel:))) Elvittek minket ingyen egy körre, ha már az utcánk végében lévő nyugdíjasotthon lakóit kocsikáztatták, a végén megálltak a ház előtt, mi felültünk és mentünk:)) Jaj, de imááááááádtam!!! Én úgy, de úgy szeretnék azzal közlekedni a mindennapokban! Olyan nyugodt, frissítő, romantikus! 

És még egy kép. A festőbácsi, aki csodálatosangyönyörűűűűűűűűűűűűséges anyagokat, textíleket, képeslapokat, mindenféléket tervez, az ő egyik képe, az egyik kedvencem tőle. Majd egyszer megkérdezem, hogy nem próbálhatnék-e meg mintát csinálni az egyik képéből (szerintem kemény falat visszaadni az akvarellt hímzésen, nem vagyok a Lanarte vagy a Dimensions tervezője, de szívesen kipróbálnám:)) Nem túl jó kép, de jobb is, mert nem kértem engedélyt arra, hogy közzétegyem, ezért csak titokban mutatom meg;)


Ó, igen, és emellett sem tudok elmenni szó nélkül. A szivacs. Tudom, nem egy esztétikus téma, de hát nézzetek rá... Szóval Victor, JB öccse csempézéssel foglalkozik, ő rakta ki a fürdőszobánkat is. Emiatt úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére, szinte már abnormálisan takarítja állandóan. Tegnap, amikor kezet mostam, rámszólt, hogy figyeljek oda, hogy a vízcseppek ne szálljanak a falra, ha mégis, akkor töröljem le magam után. Jó, hát jó. Igyekeztem én nagyon, de estére mégis ott voltak azok a kis rászáradt cseppecskék... és amikor mosom a fogamat, nézem, néhány összeállt, és egy szmájli alakjában vigyorognak rám!!!! Rohantam  mutatni JB-nek, hogy nem az én hibám, ezek szórakoznak velem. Ma reggel meg ez a látvány fogadott. A tegnapi takarítástól a szivacs, amivel Victor mindig nyalja a csempéit, ilyen állapotba került. Mennyi szeretetet adhat bele a műveletbe szegény gyerek, hogy még a szivacs is szívalakban kopott ki????

Sep 17, 2010

Tojás update

Utoljára február 10-én írtam róla...

azóta nem is nagyon haladtam, félreraktam, csak nagyon kicsit böködtem, szóval nem is volt mit mutatni rajta. Most, amikor hazalátogattam, 3 napig kiéhezetten, mohón csináltam, örültem a viszontlátásnak :) A szokásos módon, ahogy a fekete bolondgomba macska alulról figyeli a fonalat és drukkol nekem, én meg félek, hogy belekap (egyszer már előfordul ilyen, akkor ki is húzta kicsit a szálat, de sikerült elsimítgatni) 3 nap alatt elég sokat sikerült csinálni, aztán annyival ki is fújt a dolog. Most magammal hoztam, gondoltam mi lehet jobb alkalom, mint busszal menni, nem kell aggódni, hogy a nagy hímzőállványomat nem engedik fel repülőre, be kell rakni bőröndbe, ahol ugye tuti eltörik, stb, stb. Most jó volt, kézben tudtam vinni és senkit sem érdekelt, mi volt az a néhány hosszú faléc :) Viszont bolondgomba nélkül nem olyan izgalmas dolgozni :(((
Ez az utolsó állás, már belekezdtem az egyik pasiba is felül. Egyébként még mindig fehér alapon fekete, kövér, mihaszna kis angyalkákon dolgozom.
Meg most valami színesre váááááágyoooooom!!!! Ilyen dolgok mozgatják meg a fantáziámat, de nem mozdulok előre semmiben. Még könyvet sincs kedvem olvasni, pedig most feltankoltam. Jön az ősz, még a fényképek is szürkék. Hmm.
Talán úgy kéne hozzáállni, mint a helyes táplálkozáshoz: mindig az évszaknak megfelelő idénykaját kell enni, úgy leszel egészséges, vagyis mindig az évszaknak megfelelő színekben kell gondolkodni és akkor lesz szép az éppen akkor készült akármi-valami? :)

Apr 11, 2010

Sörmanó, az első nagyon színes mintám

A majdnem félezer különböző belga sör egyikének a cimkéje már régóta lapult az egyik füzetkémben (pedig nem szeretem ezt a sört, de gondolom azért megértitek, hogy miért is áztattam le a cimkéjét:)) Most tökéletes alanynak tűnt ahhoz, hogy egy színesebb minta készítésével is megpróbálkozzak. Kb március közepe óta ügyködtem rajta kisebb-nagyobb kihagyásokkal, rajzolgattam, tökéletesítettem, válogattam a fonalakat (szigorúan csak napfényben lehet, nagyon csalóka a lámpa), és most végre a hímzését is befejeztem. Gondoltam semmi mást nem csinálok és nem tervezek, amíg nincs kész a manóm, hiába kattog már az agyam 3 PIF irányába. Hát ilyen lett, tegnap estére elkészült:

 
Laucica tervezés, Rosace, DMC és Kreinik fonalak

A legnagyobb gondot talán a keret és a nagy felirat "árnyékának" barnás-aranyos szine jelentette, ha létezne DMC szatén 611-es, akkor tökéletes lett volna, de nincs olyan, ezért egy kis kézimunkaboltos kotorászás után egy Kreinik mellett döntöttem.

Fejtörést okozott még, hogy mekkora legyen, mire hímezzem, hány szállal, stb. Végül a leghétköznapibb 28-as hímzővászon győzött, két szállal egységesen mindenütt. Elsőre a klasszikus stílus is megteszi:) De ha a képen sem kevésbé élénk a háttér, mint a törpe, akkor miért is csinálnám egy szállal vagy félkereszttel? És ha szeretem nagyon a sűrű anyagot, az még nem jelenti azt, hogy már a legelső mintát arra kell tervezni, ha szépen kijön normál méretben is. Kicsit darabosak a színátmenetek a dombokon, de az eredetin is darabos, viszont lehet, hogy kéne kontúr a dombok ívére, másfelől meg nem kell oda kontúr, mert nem simulna bele, a képen sincs ott ceruzarajz..... és így tovább végig a tervezés alatt.  Micsoda problémák, ugye?:) Majd idővel belejövök. Itt össze lehet vetni az eredetivel:
A mintát közzéteszem majd a szokott helyen, még kicsit javítgatni kell, menet közben módosítottam pár öltést. Hátha valakinek tetszik. Szerintem vicces söröscimkét hímezni, JB imádni fogja:)) 
Szóval most már kezdhetek koncentrálni a PIF-ajándékokra. Vagy nem, mert előbb még kedden nekem rutinvizsgám van,  és még párnává akarom varrni az előző bejegyzésben látható macit. A varrógépem végképp felmondta a szolgálatot, a szervízben csak a csodájára jártak, milyen vicces kis gépecske (nem győztem magyarázni és mutogatni a dobozon, hogy ez NEM játék, csak kicsi), még jó, hogy Janome márkabolt és szervíz.............. azt mondták, hogy nincs hozzá alkatrész, megrendelni meg akár két évbe is beletelik, és ez nem vicc. Nem értem, de mindegy. Csodás. Most JB-t elküldtem részletes problémaleírással az amszterdami boltba, ahol eredetileg vettem régen (amúgy sem garanciális már), ott azt ígérték, elvileg jövő héten már lesz kis csavar meg bigyóka, amivel persze sokat nem érünk, mert JB csak májusban jön, de mindegy, a lényeg, hogy legyen és akkor már csak ki kell cserélni majd (persze akkor már nem abba a szervízbe viszem majd, azt már tuti). Jól nézünk ki. Addig meg marad a mindent vivő szovjet tank, akit szerintem ágyúval sem lehet szétlőni, nemhogy felmondja a szolgálatot, mert egyszer véletlenül hülye voltam, és beletörtem a tűt. (pedig apukám egyszer megcsinálta már, és működött is, jó pár métert lenyomtam vele, de most már végképp nem tartotta a tűt). Nyaff.
Más. Enyhe problémáim adódtak a nadrágjaimmal (nem csak az, hogy egyet kihíztam, másik kettő hősi halált halt Amszterdam biciklizős mezein, két év alatt két farmer lyukadt ki a lábam között, még ha csak haverokkal mentünk, viseltem őket azért, de haza már nem hoztam őket, aztán az irodai "kulturált" nadrágokat hordja a hóhér, de nem én, szóval már nagyon kellett valami gatyó, amikor meg elmentem vásárolni, valahogy eltűnődtem, hogy mi ez a ruhadarab? Ezt meg mivel kell hordani? Valahogy elmaradottnak éreztem magam, végül okosat gondolva, vettem egy divatújságot, hogy legalább kb képben legyek, hogy merre van előre.
Na, és ilyen hosszú felvezető után elmondom, hogy volt benne kuponfüzet, és mivel anyukámnak van egy ronda narancssárga fölsője, amit soha nem fogok neki megbocsátani (annyira utálom, hogy nyilványosan is kiírom:P), ezért pénteken elmentünk plázázni (apukám, aki a sofőr, egy mártír arckifejezésével a nyomunkban kullogott). Végül egy párizsos fölsőn kívül a Libri kuponját beváltva megvettem két könyvet, amiket nagyon akartam, 1500 ft-ot megspóroltam a kuponnal, plusz Mussohoz adtak ajándékba még egy Fejős Évát is. Most már megvan a teljes Fejős Éva életműsorozat, ha én ezt elmondom a régi egyetemi ismerőseimnek, kitagadnak. De mindet ingyen kaptam!:) Sőt, gyenge pillanatomban, még el is fogom olvasni, az első tetszett, műfajában aranyos, kevésbé negédes, mint Vass Virág (akit viszont megvettem:)
Mussot a napokban akarom előszedni, előbb legyünk túl azon a rutinon. Beauvoir meg az egyetemi Joó Mária-féle filozófiaórák óta a szivem csücske, amikor először jártam Párizsban, a Montparnasse temetőben hagytam ott a sírján egy "ajándékot", ahogy azt ott szokták, ezt a könyvet meg a francia intézet könyvtárában szoktam olvasni, amikor tanulnom kéne, de ahhoz elég vastag és "tömény", hogy nekem már saját példány kelljen belőle, mert ha kikölcsönzöm, határidőre nem viszem vissza. Blabla, megint dumálok. Szóval, mire akartam még kilyukadni? Ja, igen.
Életemben először voltam IMAX moziban, megnéztük az Alice-t. Ha már plázában jártunk. Gyönyörű a látványvilága, de Tim Burtontől valami ütősebbre számítottam. Na igen, a Disney pénzelte... Ez volt az első, és szerintem az utolsó IMAX-élményem, mert én kissé szédültem, és olyan tipikus repülőn, hajón, hosszú BKV-buszon ülős hányingerem volt. Travel sickness a moziban:) Erről előjött az a jól elfeledett élmény, amikor a Moulin Rouge-t néztük moziban, és az annyira színes, gyors, hangos, kavarog, hogy a moziteremből egyenesen a mosdóba mentem... nehéz eset vagyok.
Utána még megismerkedtem egy 12 kilós fehér macskával, aki a vendégekkel együtt, az asztalnál szokott enni, majd amikor hazaértünk végre, meglepetés várt a postaládában:
Ilyen szép Tilda anyagok:)) Dórától kaptam Cseburáskáért:)) Nem is számítottam rá, csak úgy küldte, és milyen aranyos, és olyan szép!!!!:)) Már ki is találtam valamit rá/belőle, de még érlelem, most mondom, nem az van műsoron:)
Igen. Közben egyébként egy elég rossz dolog is történt, szóval az én egyszemű, öreg macskám, a Maris néni, aki egyébként Maruszja, csak hát amilyen leharcolt öreg hölgy, a fiatalság fényében a családban már csak Maris néni néven futott, elment. Elaludt örökre:(( És az elmúlt pár nap nagyon rossz volt és szörnyű, ma reggelre aludt el végleg. Elvihettük volna elaltatni már pár napja, de valahogy ez nem olyan egyszerű. Nem látszott, hogy szenvedett volna, nem tudjuk, mi a jobb, ha otthon van, vagy mi van, nem tudni. Nem egyszerű, nagyon nem. 1996 óta volt velünk, akkor már kb 2 éves volt és nem túl jó egészségi állapotban. 2007 januárjában, amikor elvesztette az egyik szemét, fogta az orvos a kezében és hitetlenkedett, hogy ez még egyáltalán él, mégis még vígan elélt, nagyon szép példaként arra, hogy az akaraterő csodákra képes. Egy hete még arrébblökte a többi macskát, hogy most ő eszik, tele volt élettel és élniakarással. A Big Boy, a fekete macska vele feküdt, mellette volt szinte végig az elmúlt pár napban, pedig még csak két hónapja ismerkedtek meg. Ez van végülis, várható volt. De attól még rossz. De ez van. Na. Hagyjuk a rosszat, szerencsére itt pörög három kis fiatal macska. Ez van.

Mar 27, 2010

70 count linen

Igazából nem is tudok mit hozzáfűzni, gondolom mindenkinek ugyanaz a reakciója: hűűű!! 18. század, Anglia. Gondolom azokon a napokon csinálta, amikor pont nem esett az eső:)
További információt és letölthető mintarészletet itt találtam. Már csak 70-es anyagot kéne szerezni hozzá, és nekiugrom:)))

Oct 27, 2009

Ősz

Beszámolnivalóm nincs egyelőre. Ezer dolgot csinálok egyszerre, ezért semmivel sem haladok:) De azért egy dolog már készen várja, hogy a világ elé tárjam, csak még nem érett meg teljesen. Na mindegy. Ma felpattantam a biciklimre, és elmentem majdnem Haarlemig, de állandóan leálltam fényképezni, és nagyon örültem, hogy nálam volt a gépem, mert általába otthon felejtem.





Olyan csodaszépek ezek a színek, úgy szeretnék valami ilyet is hímezni!! Egy tavaly őszi (egészen pontosan a 164. számot) Cross Stitch Collectiont azért vettem meg, mert van benne egy Maria Diaz minta, amelyik annyira szépségesen visszaadja az őszi színeket, hogy alig tudom visszatartani magam, hogy bele ne kezdjek abba is:)

Meg van egy csodaszép mintám egy orosz festő, Levitan képe alapján, azt még jobban meg akarom csinálni.



Közben meg nagy álmom a Thea Gouverneur Dutch Cows két képe is (szintén megvan a minta, mert kitben irtó drága, és talán jobb is, különben még abba is belekezdenék, így meg csak boldogít a tudat, hogy megvan a minta).

Imádom a fekete-fehér teheneket a zöld mezőn (zöld teheneket fekete-fehér mezőn!), valahogy messziről szaglik, hogy a Thea Gouverneur holland illetőségű:)

Mar 30, 2009

Macska, süti, virág, szerelem

Kissé megrémültem magamtól. Ülök a melóban, beszélgetek egy ügyféllel (ráadásul nem az enyém, csak a kollégáim felszívódtak valahova), oda sem figyelek, mit magyaráz, kattintgatok, közben rátaláltam egy blogra (http://littlerabbitminiatures.blogspot.com/2009/03/mail-art-6.html ) , ahol rátaláltam egy képre, ami annyira nagyon megtetszett, de bizony úgy, hogy nekem az kell. Ügyfél még vonalban, magyarázza a magáét, de én már keresem is a mintát, két perc múlva már le is van töltve. Mire felocsúdtam, nem tudtam, sírjak, vagy nevessek, ez tényleg betegség, szinte alvajárás. Ez aztán a hörcsöglét... OK, egyébként szerencsém volt, hogy pont ott volt, ahol kerestem (a kedvenc, orosz oldalam, vagyis dump, ahol a minták nevével lehet keresgélni...).
Szombaton hímzésmintát gyártottam, de nem fejeztem még be, mert kb 5 órányi heves monitorbámulás és kocka-számolgatás után is még hiányzik a kép alsó része. Besokkaltam, 1-2 nap múlva befejezem. Hopefully, hehe.
Vasárnap szerettem volna csinálni ezt, azt, amazt, de lett belőle nagytakarítás, pörkölt galuskával, utána egy tisztességes nagy séta, mert túl sokat ettünk. Meg aljas módon eltűnt valahova egy értékes, hímzéssel kibélelhető teljes egy óra a napból-hála az óraátállásnak. Úgyhogy csak a táskám csíkjaival bosszantottam magam kicsit.
Hétfőn, vagyis tegnap JB úgy jött haza, hogy úúúúúú, a lépcsőházban milyen illatok vannak, reméltem, hogy a mi lakásunkból jön. Onnan jött. Mostanság magyar kajával mérgezem a franciát, hadd tudja csak, merre van előre. Pásztortarhonya egy akkora lábassal, hogy még három napra elég lesz (dobozolva, mélyhűtve, szeressük nagyon, készült a mélyhűtőben fellelhető gyulai kolbász tartalékokból), meg vaníliakrémes fánk (ok, ez nem kifejezetten magyar, csak finom). Tojásgyilkos egy recept - 5 dkg vajat 2,5 dl vízzel felforralsz, bele a 15 dkg liszt, aztán amikor leválik az edény faláról, levesszük, és egyenként bele 5 tojás. Mindez 200 fokon, kis halmok képében 20 percig sül. Ennél egyszerűbb már nem is lehetne, valahogy ezért ragadt meg bennem a recept. Nem emlékszem, kinek a blogjáról nyúltam egyébként, pedig esküdni mertem volna, hogy olyan emberéről, akit rendszeresen szoktam olvasni, most mégsem bukkantam rá megint. Azt hiszem a Praktika magazinból volt. Szóval elnézést és köszönöm!!!:) A vaníliakrém meg...huh... oda is 4 tojás:) Megéri a fél órányi kavargatást, főzést, tényleg mennyei. Nem a saját főzőtudományomat dícsérem, hanem a receptet :) A tálat, amiben a krém készült, hárman nyaltuk ki. OK, a nagyfiúnak külön raktam a tálkájába, 2 perc múlva így jelent meg:) Ilyen édes, ártatlan, összekrémezett pofát:) A képen ráadásul kissé kancsal is...Térjünk rá a szerelem témára. Egy HAED kép. Azért Katha, ez hátbaszúrás volt... ahogy neki is írtam, eddig a HAED-ek nem nyűgöztek le, de ez a kép szerintem kifejezetten nekem készült. Rózsaszínű pündérke csigucival. Potom 60 oldal a mintája, apró szösszenet, megvalósulatlan álom. Félreteszem öregkoromra. Hehe, nyugdíjra úgyis csak mintát gyűjtök, pénztárba nem (malacperselybe legfeljebb), bár a három év magyarországi jogviszonyom alatt összehoztam valami 250 ezer forintnyi összeget a zótépének, szóval lesz miből elmennem a Balatonra vízbefolytani magam 40 év múlva, nyugdíjaztatásom napján, közvetlenül az éhenhalás előtt.
Na, és végezetül a virágok:) Rózsaszínű tulipánok macskával (a bőrönd az én kincsesládám, abban vannak az anyagok és a befejezetlen készletek. Sajnos egy baleset folytán leszakadt a fogója. Na
igen, túl volt zsúfolva...:)

Ezek a képek pedig hazafele jövet készültek. A ronda, jellegtelen negyed, ahova minden nap járok, hogy húzzam az igát, egy hatalmas nagy rakás nárcisszal. Sajnos telefonnal készültek a képek, ezért nem olyan nagyon-nagyon élénkek a színek, mint ahogy azt illenék. Egyébként sose tűnt fel, hogy a nárcisznak van illata, de ilyen mennyiségben már határozottan éreztem egy nagyon édes virágillatot:)

Őőőőőőőő, asszem most, mára ennyi:)

Feb 13, 2009

Merénylet!!!

Kellett nekem itt tavaszról és szerelemről beszélnem?? Ez már sok az én kicsi lelkemnek:'( Új Dimensions kit. Hát hogy tehetnek ilyet???? Fél évente új kollekció a Dimnél, Lanarte-nál, Vervaconál és még sorolhatnám. Aztán persze ott vannak még az újságok, az internet, a blogok. Az ember meg csak kapkodja a fejét, nem csoda, hogy elMUKosodik a végén és csak ül a szoba közepén egy halom anyag, minta és fonal között és tehetetlenül pánikol.
A hímzés olyan, mint a csoki. Bemész az édesség-/kézimunkaboltba, végignézel mindent a legutolsó ici-pici mütyűrkéig, csorgatod a nyálad, sírsz, mert tudod, hogy nem vásárolhatsz fel mindent, végül egy kis vacakkal távozol, amit hosszas tépelődés után választottál ki. Hol itt az igazság??
Ja,ha már igazságtalanság, minden blogban mindenki tavaszt akar. Nálunk szépen süt a nap és meleg van,bebebe!!! (két eső között természetesen:))
P.S. Már letöltöttem a mintát netről:) Természetesen az oroszoktól, ahol a minta neve alapján lehet keresni. Kicsit lutris, mert nem képek alapján választasz, de működik:) dump oldal.

Jan 11, 2009

És akkor mostantól a jobb oldalon megtekinthető a listám, mi az, amikbe szégyenszemre belekezdtem, de nem fejeztem be. Az apróságokkal nem foglalkoztam... 16 nem is olyan sok szerintem. JB szerint a tojást (Enchantment of Winter) és a Hollandiámat kell első sorban, de nagyon sürgősen befejeznem. Meg ezt, meg azt, meg amazt...és amíg 6-ot nem fejeztem be, addig újba nem kezdhetek bele. Zsarnok.

L’amour est enfant de Bohême,
Il n’a jamais jamais connu de loi.
Si tou ne m’aimes pas, je t’aime.
Si je t’aime, prends garde à toi!

Si tou ne m’aimes pas, si tou ne m’aimes pas, je t’aime,
Mais si je t’aime, si je t’aime, prends garde à toi!

Tessék ráklikkelni:)

Kicsit angolosítottam a blogot úgy általánosságban, de nem fogom a bejegyzéseimet angolul írni. A barátoknak legyen elég a képek.
De az új dizájn még mindig tetszik, amolyan filozófia a budoárban stílus de Sade-ra kacsintgatva.


But there is nothing nasty, my mother also reads my blog:)

Dec 22, 2008

Hazagyöttem. Tegnap este, 36 órányi ébrenlét után bezuhantam az ágyamba, és végre aludtam....egészen addig, amíg hatalmas murranással egy macska-bomba nem csapódott az ágyamban. Igen, egyértelműen hazagyöttem.
Szóval mint azt tegnap hajnalban írtam (hogy addig sem aludjak el, mert nem mertem aludni menni, különben nagy lett volna a veszélye, hogy nem ébredek fel), van egy új szerelmem:
Nimue A részeg kalap. A két hetes otthonülésre az öregasszonnyal, a hatalmas Hollandiámmal és ezzel készültem:) Igaz ez a kép az utolsó pillanatban jött a képbe, köszönet érte Katának (katha01) :)))) Küldte, megkaptam, beleszerettem, összekészítettem:) Igaz egyébként a Margaret Sherry november-decembert akartam csinálni, de lusta voltam összeszedni a fonalakat hozzá, nem volt kedvem Anchorból DMC-be váltással pepecselni, ezért nem hoztam. A Nimue jobb, csak ki kellett szedni a dobozból a fonalakat. Apropó, fonalak!! Karácsonyra kapok 64 új Rosacét, hogy kicsit bővítsem a gyűjteményemet, most már "csak" kb 150-200 hiányzik a teljes DMC-palettából. Igazából 70 volt a listámon, de 6 nem volt Rosacéban. Mindegy. Ja igen, és még egy terv, a Keresztszemesből a Gong c. kép vagy Grabowski Tsinosannal, még nem tudom. De ezt már majd amikor visszamentem, mert ahhoz kint vannak a fonalaim és az anyag. Majd valamelyik nap összeszedem a megkezdett projekteket és a terveket a jovőre:) Az lesz aztán a nagy munka!!!:))

Nov 29, 2008

Attól tartok,ő a következő áldozat...

Szóval ez az öregasszony,aki tűvel szúrlálja a szellemeket:) Azért szerettem bele,mert egyrészt nem hétköznapi, másrészt mert az előző lakásban,ahol szó szerint depressziós voltam,sötét volt ott, állandóan el voltak húzva a függönyök(a lakótársam így szereti...idióta), csak az én szobám volt 5 égős lámpával felszerelve,de sajnos kicsi ablakkal,na mindegy,szóval abban az épületben állandóan nyikorgott a lépcső,azt hívtuk szellemnek. JB amikor átjött és meglátta ezt a képet,lefordította nekem,mi van odaírva,és mutatta a nagy Hollandia-képemhez előkészített 50 tűt,hogy most már tudom,mi a fegyver a szellemem ellen:) És habár az új lakásban nincs szellem,de tű az van bőven, ez lesz a figyelmeztetés a szellemeknek,hogy még csak meg se próbáljanak erre járni:)

Nov 10, 2008

Your blog has been created!

Hogyaszondja

Start blogging.

Mintha olyan egyszerű lenne elkezdeni egy új blogot.Igazából nagyon,de nagyon irigykedem a szépséges blogokra,amikben turkálni szoktam,amikor a főnök nem látja,hogy internetezem...:) Szóval uccu neki,én is megpróbálkozom eggyel:)
Máma beleszerelmesedtem egy új képbe:
Nimue Fairy Dust. Megláttam,és egyszerűen szerelembe estem.Kb 4 órát kerestem interneten,végülis bent nem tudok hímezni,hát máshogy vezetem le(suttyomban) a munkahelyen fellépő hímzés-hiányomat... mintákat keresek,blogokat olvasok.De sajnos nem találtam meg ezt a mintát,pedig sürgősen kellett, lelki szemeimmel már láttam azt az anyagot,amit Utrechtben vettem kb 3-4 hete,de még nem nyúltam hozzá,mert nem volt hozzá méltó kép. Nem tudom,mi a típusa,lehet,hogy nem olyan extra-különleges,de annyi sok meseszép anyag volt abban a boltban...szóval mászkáltunk Utrechtben,és egyszercsak átrohanok az út másik oldalára,mint akit megbabonáztak.JB nem érti,aztán egyszercsak annyit mond: o-óóóó...10 percig mint egy macska a húsbolt előtt rohangáltam ide-oda a kirakat minden szegletét áttanulmányozva,aztán egy igazán helyénvaló ötlettel állt elő JB:mi lenne,ha esetleg bemennénk?Nekem valahogy ez eszembe sem jutott:) A boltban egy naaaaaagyon öreg,hajlott hátú nénike volt az eladó,ő nem beszél angolul,én nem beszélek hollandul,de valahogy leszűrte,hogy azért többé-kevésbé konyítok a témához...kiválasztottam két anyagot,ami tetszett,persze utána mutatott annál jobbakat,de nem volt nálam készpénz,nem tudtam venni többet,de esküszöm,fizetéskor visszaruccanok még oda...miután befejeztem ezt a kiscsajt!! Most várok egy kedves fórumtárs levelére a mintával:) Már fejben összeszedtem a Kreinik-fonalakat... Sajnos Nimue képeket egyáltalán nem árulnak itt,legalábbis azokban a boltokban,amiket én ismerek:(
Na jó,befejezem,nem illik hosszú eszmefuttatásokat írni:)