Showing posts with label Nimue. Show all posts
Showing posts with label Nimue. Show all posts

Oct 20, 2010

Ami az eszembe jutott:))

Már öt bejegyzésnyi ötletem összegyűlt az elmúlt pár napban, de mindet elfelejtettem, amikor megláttam ezt.

 "Becky Stern’s fab designs actually use conductive thread to light up LED bulbs sewn into the fabric – genius or what?"
 Juj. Áramot vezető fonalat használt a hímzéshez, hogy világítsanak a kis odavarrt LED-ek?? Meg is veheted a cuccot készletben hogy a saját hímzésedet is feldíszíthetsd. Mondjuk lehet, hogy karácsonyi hímzésen még jól is mutatna. Hm, nem tudom, nem tudom... kíváncsi vagyok, mennyire fog elterjedni ez az új őrület:)) 

Vasárnap rámjött az öt perc és terveztem egy újabb Dior-hölgyikét:)) És még mindig hímzem, mert szép nagy kék szoknyája van a néninek, mert alig volt időm rá és mert az anyagválasztást kicsit eltoltam. Az úgy volt, hogy amikor belekezdtem kis híján 2 éve a Nimue Mamma Gozh-ba, nem találtam hozzá szürke anyagot, végül vettem egy "Permin linen 32 count" (Stoney Point színű) előrecsomagoltat. Mamma Gozh azóta sem készült el, kb ezen a ponton megállt a fejlődésben:

Most a maradékra nekiálltam hímezni a nénimet, és rájöttem, hogy miért is nem fejeztem be még mindig az öregasszonyt... valami rémálom hímezni rá, ráadásul a kerek, hagyományos hímzőkerettől (csak olyanom van, és eddig nem is éreztem szükségét annak, hogy lecseréljem őket) rettenetesen eldeformálódik az anyag és eltolódnak ide-oda a szálak.Ellenségemnek nem venném meg ajándékba ezt az anyagot, brrrr.
És ha már borzalmas alapanyagok, akkor nem mehetek el szó nélkül a DMC fémszálai mellett sem, aminek hála egy másik kis hímzés is rendszeresen a sarokban elfeledve végzi, csak néha örülök neki, ha megtalálom, jaj, de szép, ezt de meg kéne csinálni!
Aztán elkezdem, és otthagyom, erre nekem nincsenek idegeim. The Nutmeg Company Rosebud Vase. Amit elkezdtem a kitben lévő DMC-vel, azt még befejezem, aztán a többit Kreinikkel fogom, mert ez így borzalmas. (jéééé, nincs fent a szégyenlistámon:))
A DMC-szatén szakad a 28-as tűben, de ez természetes, ezért azt nem bántom most:) Na tessék, megint panaszkodás lett a bejegyzés! Pedig nem akartam. 
Akkor beszámolok inkább a tegnapi sztrájkról, aminek szemtanúja voltam, vicces volt (köztudott ugye, hogy a franciák sportot űznek a sztrájkból, most éppen a nyugdíjkorhatár felemelése ellen tiltakoznak, amivel persze mindenki egyetért, és hogy a probléma orvoslására nem ez lenne a megoldás, hatalmas a munkanélküliség, menjenek inkább csak nyugdíjba az öregek, adják át a helyüket a fiataloknak, de nincs annyi pénz a nyugdíjra, blablabla). Be kellett menni Nizzába, mert JB a múltkor lesérült foci közben, és nem jött sehogy rendbe a bokája. Úgy esett, hogy az orvos pont szemben van a regionális adminisztrációs központtal (vagy micsoda), az autópálya bevezető szakaszánál. 20 perccel korábban érkeztünk, mert be akartunk menni a boltba, csak aztán lusta voltam, mondtam majd inkább visszafelé. Ez volt a szerencsénk, mint utóbb kiderült. A hivatalnál már gyülekezett a jónép.

JB bement az orvoshoz, én meg kolbászolgattam. Nálam volt a fényképezőgépem, mert őszi színeket akartam (nem sok van).  Szóval pontban 14 órakor megindult a tömeg az autópályára, a bevezető oldalon. Békésen mendegéltek, ki gyalog, ki kocsin, szólt a vidám zene, általába a Sárközy, merde (szar) és nyugdíj szavakat tudtam kihámozni a dalszövegekből
Mondhatnám, hogy egész jó hangulatot csináltak, egészen tetszett, na tessék, ezt komolyan csinálják, nem úgy, mint amikor 4 évvel ezelőtt kivonult a magyar a Kossuth térre, aztán csak összepisilték, de más nem történt. Mit ne mondjak, ettől aztán biztos meghatódik a kormány... kb 5 perc múlv az autópálya már így nézett ki:
Az A8-as autópályán Aix irányába 500 méteres dugó van. Hát, így kell ezt csinálni, benzint már napok óta alig lehet találni, most mindenfelé "csiga-manőverek" vannak, vagyis egyes emberek nagyon lassan vezetnek, ezzel akadályozva a forgalmat (erre mondtam, végre eljött az én időm, mert 50-nél gyorsabban soha nem merek menni...akkor meg már énekelgetem, hogy "I'm a big big girl in a big big world it's not a big big thing if I'm driving..."). Szóval tényleg tök komolynak tűnik az egész, igazi fennakadást okoznak, igazán megmutatják azt, hogy mit is akarnak. 10 perc múlva már 1 km-t írt a tábla. Amikor az utolsó ember is kivonult az autópályára, átmentem a túloldalra és lenéztem megint a térre...
Itt már lelohadt a csodálatom. Valahogy nem az igazi, ha rögtön takarítanak, épphogy kiment az utolsó ember. Kiszórakozta magát a nép, munkára? Hol marad a sztrájk? Az elégedetlenség? A majd megmutatjuk? A takarítók szolidarítása? Az összefogás? 14.20 perckor már megindult lassan a kocsisor is, már csak a füstöt láttam a távolodó menetből. JB ekkor jött ki, lemaradt az egész cirkuszról, jelét sem látta, hogy itt történt valami, és csak nevetett a csalódottságomon, 67-ben volt utoljára igazi sztrájk, azóta senki sem veszi komolyan, csak játék. Szép volt az idő, meglepő módon minden évben kora ősszel vagy késő tavasszal van sztrájk, soha sem hidegben, vagy nyáron, amikor mindenki szabadságra megy. Soha sem aznapra szervezik a tüntetéseket, amikor esik az eső, főleg nem délen. Ezután elmentünk a bevásárlóközpontba, ahol elvileg nagyon jó méterárubolt van, de nem találtuk meg (viszont találtam Dr Pepper Zerot a Galleries Lafayette Gourmet-ben, óóóóó, jóóóóó éééééég az a bolt!!!! A világ minden pénze nem elég arra a sok isteni kajára, ami ott van, igazi kultúrsokk az a bolt) Végül galambot etettünk a tengerparton, és elindultunk haza. 

17 órakor láttuk, ahogy a tüntető emberkék mentek a bevásárlóközpont parkolójában álló autóikhoz, beszálltak és hazamentek. Ennyi? 5-kor vége, felpakol, hazamegy? Hű, de komoly. Minimum, hogy sátorozzanak le ott egy hétre, de így? Nem is csodálom, hogy semmi eredménye nem lesz az egésznek. De legalább addigra 15 km-es dugót csináltak az autópályán Nizza felé, ami csak arra jó, hogy azok a szerencsétlenek, akik a kocsijaikban ültek és munka után mentek haza, órákon át rostokolhattak ott, de semmi, de semmi más értelme nem volt. Jól kiszúrtak az ártatlanokkal a semmiért. Szóval kijelenthetem, igazán csalódott vagyok (persze tudom, Párizsban van az igazi hepaj, de így tényleg semmi értelme, hát nem az egész országnak kéne összefognia??) Ehh.

Sep 24, 2009

Nimue Mic 6 - Le Chat !

Egy újabb gyors sikerélmény. Meg ugye ha egyszer elkezded a Nimue képeket, akkor nem lehet velük leállni! Mic mellé még majd tervezek Macot is, hogy legyen valaki a fonal másik végén:)De most még nem, mert most a könyvjelzőkészítő játékra gyúrok hímzek. Az éjjel megszállt az ihlet, vagy 5 különböző, jobbnál jobb könyvjelző ötlet született, hála egy hadsereg szúnyognak, akik megszállták a hálószobát. Zzzzzzzzzzzzz a fülem körül, felkapcsolom a villanyt, a dög ott ül pofátlanul a falon. Nyakonvágom egy adag esti olvasmánnyal, diadalittasan visszafekszem, 5 perc múlva megint zzzzzzzzzzz. A jelenet háromszor ismétlődött meg, végül feladtam, fejemre húztam a takarót és könyvjelzőket terveztem. A levedulás füstölő nem zavarta őket, szőlőszem kisasszony meg leszaggatta a szúnyoghálót.

Jan 2, 2009

El akartuk vinni keretezni a részeg kalapot, de zárva volt az újpesti bolt, úgyhogy nekem már nem lesz beleszólásom a keret kiválasztásába. Tegnap este még kikeményítettem, itt egy jó kép róla. Napközben meg, egyebek között, fényképezgettem felmenőim munkáit, majd ha uborkaszezon lesz hímzés terén, azokkal fogom kitölteni a blogomat, hihi:)

Ja igen, némi technikai leírása a Nimue képecskének: egy-egy szál Rosace meg DMC fonal az Utrechtben vásárolt lenvásznon, ami szerintem 18-as, de még lusta voltam lemérni, a kalap pedig, ahogy azt a leírás kívánta, fekete mohairrel készült. Hogy honnan szedtem mohair hímzőfonalat? Szétkontárkodtam egy darabka maradék kötőfonalat! Három szálból áll plusz hatalmas mennyiségű szöszből, óvatosan kihúztam két szálat, és azzal hímeztem meg a kalapot. Egész jó lett a végeredmény, a nagy szöszre úgysincs szükség, amennyi kell, még marad elég a két szálon, csak kicsi darabkákkal kel hímezni, mert gyorsan vékonyodik. Segíts magadon, Isten is megsegít! Ó, és természetesen Kreinik nélkül nem élet az élet, a kalap csatjába csak belecsempésztem egy kis csillogást.

Jan 1, 2009

Ma kollázsokat volt kedvem csinálni:)

Keresztszemes Magazin ajándék mintája, anyukám delfti porcelán- és orosz gzhel-gyűjteményének nagybecsű társaságában. Delft egyébként tündéri kisváros kb 15 percre Hágától, amikor először jártam ott, megállapítottam, nem véletlen, hogy Vermeert úgy megihlette, nyáron egyszerűen festményre kívánkozik.
És készen lett az éjszaka folyamán a Nimue Részeg Kalap (Nimue Le Chapeau Ivre), mosatlanul-vasalatlanul, Pincevirágom mellett-csak mert színben nagyon illik hozzá:) P.S. A szilveszteri bulik ellen kézzel-lábbal tiltakozik az árral szemben haladós személyiségem, december 31-e szinte kiabál egy unalmas, otthonülős, sokat evős és hímzős estéért. Ez volt a gyümölcse:)

BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!!!!

Dec 27, 2008

Az idei karácsonyi szösszenet

készen lett 27-re. Vajon ez belefér a jobb később, mint soha kategóriába, vagy ássam el jövő karácsonyra? Az öregasszony nagyon idegesített valamiért, ezért összedobtam a Cross Stitcherhez mellékelt ajándék képecskét. Utána meg a részeg kalapnak csináltam meg a lábát. Azt nézem, hogy a Nimue képek hímezve teljesen más színűek, mint a képeken. Na majd meglátjuk kontúrozva. Közben meg ezer meg ezer múzsa csókolgatja a homlokomat, már csapkodom őket, mint a legyeket, hagyjatok, be kell fejeznem, amiket már elkezdtem! Vagyis kb 10 évre előre be vagyok táblázva.
Nézzétek, mit találtam:
http://lesmarottesdenath.free.fr/ope%20jmfmv/grilles1.htm

Dec 18, 2008


Uff.Nehéz nap.Nagyon nehéz.Kollektív fáradtság és másnaposság, az egész banda fárasztóbb a fárasztónál. Tegnap volt olasz vacsora 10 személyre Haarlemben, nem én főztem, csak segédkeztem (zavartam). Aztán meg megint koncert, de funky volt, ami nem nagyon tetszett. Mindenki ott volt, aki számít, ma meg mindenki késett a melóból, aki számít:) Anyway, éjjel háromra értem haza, mert lekéstük a vonatot és a másik meg késett. Ezt a képet hazafele bandukolva készítettem, lövésem sincs, hogy miért, pedig nem voltam (annyira) részeg. Mindegy, feltöltöm ide, ha már megcsináltam valamiért:) Szóval tegnap nem hímeztem. Tegnapelőtt is csak egy kicsit, pedig akkor otthon voltam, de plafonbámulással csaptam el az időt. Roppant hasznos tevékenység mellesleg. OK, előtte egy kicsit takarítottam, pakolásztam, főztem, etc. Hétfőn sem hímeztem, mert...őőőő... ja igen, akkor meg JB fárasztott. Azon gondolkodom, hogy most menjek-e Utrechtbe Giuseppével este, vagy ne. Fáradt vagyok, nem tudom kontrollálni a butaság-szintet, amit produkálok most a blogomban. Whatever. Itt tartok az öregasszonnyal, már látszik a mosolya;)
Hehe, főnök idejön, két okos technikus, melyikőtök lesz szíves outlookot konfigurálni az új spanyol srácnak? Én!! Naná,még szép, végre okom van kicsit közelebbről megstírölni magamnak ezt a szívdöglesztő kicsi fiút. Francesco meg, nem, féltékeny vagyok, majd én megyek. Odamegyünk ketten, állunk az asztal előtt, csináld te. Nem, csináld te. Mindegy. És röhögve visszamentünk a helyünkre. Végül odamentem a sráchoz, kezébe nyomtam egy valahonnan előkotort útmutatót, mondván, elég okosnak látszol ahhoz, hogy magad is megcsináld:) Na így dolgozunk:)

Dec 1, 2008

Vasárnapi ténykedésem

A nagy vasárnapi punnyadás abból állt,hogy reggel kimentem biciklivel friss kenyeret venni,aztán ablakot mostam, aztán meg zöldséglevest főztem, JB meg közben felakasztotta a segítségemmel a csilláromat,ami nem volt egy akármilyen mutatvány,szerintem cirkuszban kéne mutogatnunk azt a számot,utána porszívóztam a lehullott vakolatot,és ezzel befejezettnek nyilvánítottam a költözést,berendezkedést. És akkor leültem végre. Ééééééés... befejeztem a pündért!!!! (a képen vasalatlan, nézzétek el neki gyűrött pofiját) Szombat éjszaka elraktam a Julie Jackson-által ihletett két hímzésemet amik az előző szobámat díszítették(Life sucks, then you die meg az I don't care variációit), most a kisebb hímzéseknek kialakított fotóalbumomban vannak jól lezárva, mert már hála istennek ezen a rosszkedven túlvagyok, és most már megint pündérkék,cicák,nyuszik,lepkék és egyéb tündi-bündi témák felé fordultam jókedvemben.De hát nézzétek ezt a képet, ez a kilátás az ablakomból,hát nem ihlet meg bárkit,hogy szépséges dolgokat alkosson??
Szóval ma bekeretezem a pündért ahhoz hasonlóan,ahogy az utrechti boltban láttam egy képet keretezve, és akkor megy a falra.Miután pündike be lett fejezve, lelkesen ugrottam neki az öregasszonynak, aki tűvel szúrkálja a szellemeket, de a fene essen belé, a minta tökéletesen olvashatatlan. Esélyem nem volt kibogozni,habár csináltam már olvashatatlan minta alapján képet, itt még csak fogódzót sem találtam:'( szóval kénytelen voltam mással foglalkozni.Nekiálltam az elmaradt Margaret Sherry naptáramnak:) Olyan vidám,színes, hogy annyira azért nem bántam:) És még csak az októbert csinálom,nem cseppet vagyok elmaradva,ma már decembert írunk...és lusta dög módjára nem hímzem a hátteret,hanem kihasználom az annó Moszkvában vásárolt 50 rubeles anyagaimat. A zöld hátteres egérke szeptember:)

Nov 21, 2008

Hát nem voltam jókislány,két hét alatt nem fejeztem be a pündért,és még csak nem is írtam semmit ide. Kicsit el vagyok havazva.Nagyon el vagyok.Egyébként hull a hó!!!!!:):):):):)
Itt tartok a csajszival,annyira szép,annyira finom azon az anyagon,mintha oda lett volna tervezve.A képen kicsit nyomi az arca,de csak azért,mert előtte pont ott volt a hímzőkeret,és rossz szögből van fényképezve. Na mindegy.