Showing posts with label Táska. Show all posts
Showing posts with label Táska. Show all posts

Apr 14, 2010

Cath Kidston táska

Már egy ideje itt figyelt ez a táska, egyszerű darab, ahogy minden, ami abban a Cath Kidston (ahogy JB-vel, aki akarata ellenére is igen jártas már a hímzések&tsai világában, megállapítottuk, ő lehet az angolok saját Tildája) könyvben van, amihez ajándékba voltak mellékelve a táska elkészítéséhez szükséges alapanyagok. Tegnap két okból vettem elő
1, hogy egy másik (gyors) sikerélménnyel ünnepeljem a délután letett sikeres rutinvizsgámat (ehhez annyit fűznék hozzá, hogy hétfőn, az utolsó pótórán, úgy esett, hogy nagyon esett, és nagyon párás volt az ablak és semmit nem láttam ki hátrafele, akkor gyakorlatilag vakon csináltam meg a tolatás, és csodák csodája sikerült. És abban a pillanatban leesett a fatantusz, hogy mit csináltam én mindig olyan rosszul. Persze a vizsgán is tolatást kaptam, hiába imádkoztam az égiekhez, hogy kézifékes indulás vagy y-kanyar legyen. És esett az eső és párás volt az ablak és nem láttam ki, ezért olyan pöpecül egyenesen beálltam, hogy nem volt szivem kiállni onnan, olyan szépen nézett ki a kocsi a lyukban. Imádom az esőt, a szünetekben a bácsi is mondta mindig, "ne áztassa el magát", de én rendületlenül kint állok és ázom, és élvezem. Tessék, ha nem esett volna, akkor nem sikerült volna a vizsga. Barátok vagyunk az esővel.) Pénteken már megyek forgalomban rémisztgetni a sofőröket (tudom ám, hogy minden autóst kiver a hideg veríték, amikor egy T-betűs autó ott parádézik az úton!:))
2. ugye az én drágaságom, az én kicsi varrógépem most várja az alkatrészt, ezért a 20 éves szovjet tankot használom, viszont azért szokni kell, nem kicsit más, mint az én cukimukikám. Ez a táska volt a próbadarab. A leírás szerint még gombulyakat is tud csinálni, hát kipróbáltam azt is. Na igen. Jó, hát használható, de el tudom képzelni, hogy a modern, számítógépvezérlésű csodavarrógépek valamivel szebb lyukat csinálnak, mert nem magad bénázod ki a méretet (gakorlás kérdése, egyszer majdcsak sikerül a szép gomblyuk ezzel is). Meg azt is kiolvastam a leírásból, hogy gombot is felvarr. Naná, hogy ezek után a gombokat is varrógéppel varrtam fel! Elvoltam:))
Most még felrakom a sörmanó mintáját (update: megvan, és nem kevés vacakolást jelentett mindennel, de leginkább az, hogy a blogger automatikusan lekicsinyíti 1600x1200-ra a képeket, ami egy minta esetében nem mindig szerencsés, ezért ki kellett cselezni és külső linkként berakni. A mintakészítés tényleg macerás...) holnap már tényleg megvarrom a párnát a maciból, és nekiesem a PIF-eknek. Kezdenek körvonalazódni az ötletárnyékok az ajándékokhoz:)
Ja, és még egy filmajánló, amit régen láttam, ma hallgattam a zenéjét, és eszembe jutott, hogy erre a filmre feltétlenül fel kell hívni a figyelmeteket! Caramel (Sukkar banat) a címe, francia támogatással készült libanoni film. Érdemes megnézni valahol, valahogyan, valahonnan (nem mondom, hogy én honnan szedem ugye a filmeket...;)), ha még nem láttátok! Én a 2008-as francia filmnapokon láttam először, menthetetlenül beleszerettem, és azóta bárkinek megmutattam, mindenki köszönetet mondott azért, hogy megosztottam velük (még pasik is, pedig "nőcis" film)!

Dec 3, 2009

Gertrude

Már vagy három hete kész, csak most jutott eszembe lefényképezni. Azóta már kétszer elázott az esőben, mert hát muszáj volt megsétáltatnom a városban.
Egy "művészi" kép, meg néhány részletes:)

A képen látható cipő dekoráció, annyira kényelmetlen, hogy másra nem használható:( Pedig olyan szép!!! Még egy sárga rózsa hiányozna a képről, meg egy pezsgősüveg:)



Minta a De fil en aiguille-ből. Mi másból. Valamiből muszáj tanulnom a franciát:)
Update: kiraktam facebookra azzal a hátsó szándékkal, hogy a kommentezőket "licitáltatom", aki legalább háromszor azt mondja, hogy akarja vagy megdícséri, arra rásózom. Nem írtam ki a feltételeket, mégis elkelt. Bea barátnőm ott nyüszített, hogy akarja. Nem tudta, hogy pont erre vártam. Úgyhogy a táska megy Egyiptomba.

Nov 8, 2009

Táskából sosem elég...;)

Látszik, hogy kicsit (?) ferde a varrás, majd szétbontom, és újra megcsinálom, csak sajnos gyakorlatilag az utolsó pillanatban varrtam készre, ami rányomta bélyegét, mert már ideges voltam, mert becsületbeli ügynek tekintettem, hogy befejezzem, és alig volt idő.

Szóval tegnap megvolt az esküvő, egy szuperjó képet sikerült lőnöm a bátyámról, amikor kimondta az anyakönyvvezető a "férj" szót :))) a gyűrűpárna a bevetésen jól viselkedett, nagyon szép volt, az új táskám is azt hiszem:) Na most rohanok, még családi ebéd lesz most.

Oct 29, 2009

Valami ilyesmin ülök éppen

18-as fekete aida, két szál szatén DMC-vel. Szaténnal ha megpukkadok, sem tudok egyenletes x-eket hímezni, pedig szinte mindegyik előtt kiegyenesítettem a fonalat. Persze ez az én hülye ötletem volt, hogy pont szaténnal csináljam, és ne simával :)) annyira szeretem a fényét! A keret (amibe márbelekezdtem) már egy szállal van, az egy fokkal tűrhetőbben néz ki.

És még egy kis ősz, ez a videó úgy tökéletes, ahogy van. Egy régi orosz(szovjet, na) filmből van a zene (így, ebben az előadásban), a képek meg csak simán gyönyörűek!

Ekaterina Savinova sings "Serenade" of Schubert

Oct 4, 2009

Csíkos, csíkos, csíkos táskácska

Befejeztem, készen van, megcsináltam a hajócsipkét, felvarrtam, kimostam, kikeményítettem, beillatosítottam Yves Saint Laurent új illatával, a Parisienne-nel (Douglesben kunyeráltam egy illatmintát, mert tetszik nagyon, de nagyon drága, és amúgyis) befejeztem. Jöhet a következő kihívás. A következő könyvjelzőt is csináltam, de aztán meguntam, mert rájöttem, hogy nem tetszik, hiába nagyon jó az ötlet. Úgyhogy most a következő könyvjelzőre próbálok áttérni, ha már nem régieket fejezek be, és próbálok nem ezer másik projektbe belefogni, miközben egyik nap meg úgy ébredtem, hogy ma nekem a tojásomon kell kotlanom, úgyhogy azzal is haladtam kicsit. Ja, és mit vettem... múlt héten JB haverjai mentek Hágába, hívtak minket is, mentünk. Végig hajócsipkéztem az utat, mert legalább háromszor újrakezdtem, sehogy nem találtam el a megfelelő mintát, ami tetszett volna. Na mindegy, szóval egy könyvesbolt előtt megérzésem támadt, berohantam, és megvettem. Van ilyen néha, egyszerűen érzem, hogy most ide be kell mennem, és nem is csalódok, mert olyat veszek, amibe még hetekkel később is szerelmes vagyok. Szóval most ez a legújabb szerzemény:
Van benne néhány aranyos ötlet, de annyira nem nagy durranás a kézimunkás részek, inkább az az érdekes, ahogy leírja, mennyire áthatotta a kézimunka a Jane Austen korabeliek mindennapjait, és nagyon szépen illusztrált:) Szóval inkább ihletet adó, mint konkrét útmutató, pont amit imádok! És csíkosak az oldalak. Azt hiszem ez az új bolondériám, a csíkos minta! És ezzel a táskácskával kezdődött az egész:)

Jul 24, 2009

Nyavajgás

A kreatívkodásom mértéke megütötte a béka hátsófelét. Szegény béka erre nagyon brekkentve felugrott és elment. Mielőtt számonkérné bárki is a nyaralási fotóimat, azt feltételezve, hogy ezért nem jelentkeztem, és ezért nem készítettem semmit, és ezért nem kommentáltam senki blogját, hát sajnos szomorúan kell közölnöm, hogy nem voltam sehol. Hacsak nem egyszer, amikor menekülésképpen felültem az első vonatra, és meg sem álltam a szomszédos fővárosig, Brüsszelig. De még aznap visszajöttem, mert hát nem maradhattam. És rögtön megszerettem Brüsszelt, mert végre nem az az átkozott, lapos, holland táj fogadott. Rájöttem, mennyire idegesítő, ha hónapokon át nem látsz egy vacak dombot sem. Mondjuk pesti gyerek lévén nekem valahogy hozzátartoznak a tájhoz a hegyek-dombok. Meg azért is a szivembe zártam Brüsszelt, mert franciául beszéltek hozzám, és a feliratoknak csak a fele volt holland. A fene, én imádom a franciákat, a nyelvüket, az embereket, a hímzéseiket, a filmjeiket, a könyveiket(jó, OK, ez Belgium volt, ne menjünk bele ebbe, a lényeg, hogy nem csupa holland.) Összehasonlításképpen: egy év alatt Hollandiában egyszer volt, hogy valaki odajött hozzám ismerkedni, és soha senki nem füttyentett vagy kiáltott utánam az utcán. Itt 5 óra mászkálás alatt 5 vagy 6-szor vették észre létezésemet, próbáltak velem beszédbe elegyedni, ezek után istenemre mondom, úgy mosolyogtam minden pasira, hogy már szemérmetlen, ledér nőnek éreztem magam. Most nem a szépségem állandó magasztalását várom el, hanem egyáltalán azt, hogy ne érezd magad láthatatlannak. Észrevették, hogy ott vagyok! Észrevették, hogy létezem! Ezután olvastam Oláh Ibolya interjúját a neten, ahol mondja, hogy ő legszívesebben Hollandiába menne, mert ott érezte egyedül, hogy nem néznek rá rossz szemmel, amiért roma. Én ezt kijavítanám: ez az az ország, ahol észre sem veszik a másik ember létezését, vagyis tökmindegy, hogy az az olcsó munkaerő ott most fekete, fehér, roma, sárga, zöld, meleg vagy hideg (azt azért ne felejtsük el, hogy erősen a jobb oldalra billen itt a mérleg, és tapasztalatom szerint a hollandok mélyen rasszistábbak, mint bárki más Európában, és a rózsaszínű cukormáz alatt borzalmasan büdös itt sok dolog). Meg még egy pozitív tulajdonságát fedeztem fel Belgiumnak: tudtam venni egy igazi, saját példányt a De fil en aiguille-ből!! Tényleg gyönyörű egy újság!!! Egyébként nem volt internetem otthon. Meg most már nincs munkám, úgyhogy onnan sem tudtam internetezni. Végül átmentem a szomszédokhoz, és megkértem, hadd használhassam az internetüket, mert nem tudok munkát találni anélkül. Szomorúan tapasztalom, hogy internettel sem találok. A szomszédaim franciák:) Ez mondjuk globális jelenség: az embernek gőze sincs róla, kik a szomszédai, aztán kiderül, tudnak segíteni, jófejek, és barátokra teszel szert! Én bekonfiguráltam a routerüket, mert a srác azzal szenvedett, a másiknak adtam egy programot, ők adtak internetet, és több, mint két órát elcseverésztünk. Ennyit a közösségről. Vannak közösségi szájtok, tudod, hogy ki hímez Japántól Amerikáig, de lövésed sincs, ki lakik a szomszédban.

És nincs többet munkám. "+%/+*!*%. =!/% <- ez itt a káromkodás, a kesergés, a siránkozás és a gyűlölködés. Mindegy, lesz jobb, naná, hogy mégszép (jelen pillanatban nem hiszek benne, de hát végülis, muszáj lesz)

Azért, ha már volt otthon minden hozzá, három hét alatt összehoztam magamnak is egy olyan táskát, amit annyira irigyeltem a barátnőmtől (igen, a múltkor ez a típus alig egy nap alatt megvolt):

Posted by Picasa

Jul 3, 2009

Kettő díj meg kettő táska

Megint elnyelt a fekete lyuk! És micsoda meglepetés várt, mire kikerültem belőle!:) Kaptam szép díjat, rögtön kettőt!! Nagyon szépen köszönöm! Egy Jucustól és egy xllianntól, vagyis Jutkától:)Nagyon köszönöm:) Színben ráadásul pont illik a hátteremhez;) Viszont nem adom tovább, ahogy látom, nagyjából körbeért, meg amúgysem tudnék hetet kiválasztani, kivételezni meg nem akarok.
És akkor most a magyarázkodás. Ehh. Múlt héten leejtettem a laptopomat. Ne kérdezzétek hogyan, nem tudom. Hála az égnek, "csak" a merevlemez betegedett le, vagyis majd cserélni kell. Azt úgy rögtön megértettem, hogy mi a gond, amikor próbáltam bekapcsolni utána, de hogy ilyenkor mi a teendő? Bepánikoltam, behisztiztem, volt ott minden. JB eszénél volt, elvitte a szomszédban lakó munkatársához, aki megcsinálta, ez a kedvenc hobbija. Azalatt én megettem rengeteg sajtot náluk, és hüppögtem. Ő meg élvezte a kihívást, még külön köszönetet mondott, hogy elláttam feladattal. Vindóz nem fut rajta, de az Ubuntu megy (azt mondta, mert az átugorja a hibás részt a merevlemezen, míg a vindóz megáll ott). Szóval most ismerkedek a Linuxszal, amíg nem lesz új alkatrész. Nem rossz, még akár maradhatna is, csak a gond, hogy sok programom nem fut rajta. Brühühühühüüüü:(
Időközben egy barátnőm is meglátogatott Pestről, vele eltöltöttem sok időt, amikor nem otthon punnyadtam. Aztán találtam egy boltot, ahol végre találtam azokat a kerek bambusz táskafüleket, úgyhogy most már semmi sem állít meg, hogy megcsináljam azt a bizonyos Tilda-táskát, mert még meseszép anyagot is találtam, és a fantáziám is megindult, és...és...és... tervek tömkelege zsong az agyamban. Most küldött anyukám meghívót a wiw orosz változatán a kézimunkakörbe, úgyhogy ott is elvesztem egy fél órára, aztán rájöttem, hogy az orosz felem az, amelyik olyan grandiózus terveket szövöget állandóan. Csak hát ha lenne rá idő. Na, elkalandoztam. Szóval vettem táskafület, és mivel a barátnőm is elkísért, ezért ő is nézelődött, amíg én veszett egér módjára rohangáltam az anagok között. És talált magának táskacsatot. És talált magának anyagot. És talált magának szalagot rá. És talált magának felvarrnivalót rá. És jó, hát felajánlottam szolgálataimat a kivitelezést illetően. Ez kerekedett belőle (veszettül irigy vagyok rá, nagyon-nagyon tetszik, nekem nem sikerül ilyen egyszerűt, de nagyszerűt tervezni, én mindig túlbonyolítom az életet) Imádtam varrni, nagyon gyorsan megvolt, olyan nagyon puha az anyag, nyamm-nyamm! Ráadásul az egyetlen hibácska (mert ugye az a védjegyem, hogy semmi sem tökéletes) a bélésen van alul, nem látni, hacsak direkt ki nem fordítod:))). A Tilda nesszeszer aljának a megoldását használtam fel, hogy legyen benne sok-sok hely.
És akkor a másik táska. Itt már látszik Laura keze nyoma, mert agyon van bonyolíŧva és nem tökéletes. Egy turiban vettem 10 euróért egy ronda táskát nagyon szép füllel. A ronda táskát azon frissiben ki is operáltam a füléről, mert annyira ronda volt, úgyhogy sajnos azt nem tudom dokumentálni. De az, hogy ilyen olcsón adták abban a luxusturiban, már mond valamit;) Osztán nézem, nézem, hát nem tökéletesen illik az a fül az én képeslapjaimhoz? Úgyhogy ezzel fejeztem be. Csak a gond, hogy ez a keret (táskafül, akármi) nem rávarrós, hanem becsípni kell, és mire belenyomorgattam az anyagot, elferdült, és még mindig nem sikerült tökéletesre viszahajlítgatni. Levontam a következtetést: mostantól csak rávarrós kerettel csinálok táskát.
A kollázs hátteréül az Északi-tenger szolgál. Ha már a hímzésen North See felirat van:)
És egy utolsó kollázs, ha már végre sikerült a Picasát felrakni Ubuntura. Amszterdam vizibicikli-látószögből. Olyan meleg van az elmúlt napokban, mint otthon szokott lenni nyáron. Már alig várom, hogy végre újra a fejem fölött lógassa az eső a lábát. Ezzel piszkál JB, hogy és én még Nizzáról álmodozom folyamatosan, amikor egy hét nyártól már olyan morgós vagyok.

Mar 14, 2009

Már megint sokat beszélek:)

Az elmúlt napokban kissé elnyelt a fekete lyuk, munka, stb, nem nagyon néztem semmit, jó, ha csak 5 percre bekukkantottam valahova, tegnap az utolsó 10 percben hazamenetel előtt véletlenül nem arra a könyvjelzőre nyomtam rá, így találtam rá egy giveaway játékra, és ahogy írtam már, menthetetlenül szerelmes lettem, úgyhogy az egy extra gyors bejegyzés volt:) Na, ennyit a magyarázkodásról, most akkor igyekszem pótolni:)
Időközben ölembe pottyantott Jucus is és Mia is egy ilyen díjat:)
Nagyon szépen köszönöm:) Adjam tovább 5 embernek? Naná, hogy Hubbubdórának, kedvenc regényírómnak, akinek minden munkája nagyon tetszik, mert közel van az ízlésemhez, Juditnak, mert neki is szép munkái vannak, csak nem áraszt el velük minket:) , Edigének, mert még mindig sárga vagyok az irigységtől a blogján látott házikós nesszeszertől, Mártinak, mert neki minden munkáját szeretném agyondícsérni, de hülyén nézne ki, ha minden egyes bejegyzésnél csak annyi jelenne meg, hogy "Lau írta: ez gyönyörű!!!":)), szóval inkább magamban tartom, aztán Kathának is, aki nem nagyon aktív mostanság, pedig nagyon szép bejegyzései vannak általába, és nem is tudok kommentet hagyni az nlc-s blogján, de majd írok emailt. Na szóval küldeném még...ja, hogy már megvan az 5? Hm. Na majd legközelebb;)

Ja igen, hímzés. Most egyet mutatok, a táskácskámat, ami nem táska, hanem valami.






















No, és akkor a kérésem, kérdésem, közvéleménykutatásom. A magam feje után, saját rajz alapján csinálom(kivéve a hölgyikét, ami egy ingyen minta volt valahol). Szerintetek, a táska másik oldalát milyenre csináljam? A józan ész azt diktálná, hogy azt hölgyike nélkül, ugyanilyen csíkosra csináljam, amihez nem füllik a fogam, mert így is a pokolba kívánom már ezeket a csíkokat, és ebből kifolyólag nem vagyok benne olyan biztos, hogy úgy lesz igazán szép, de ha megszavazzátok, ígérem, megcsinálom, és nem dobom félre. Viszont hátha van valakinek valami ötlete, bármi. Legyen anyag? Valamilyen kis hímzés? Nagy hímzés? Egy tehén? Egy cserebogár? Egy repülő? Segítsetek!!! (hangos zokogás) Kb 80 széles, 90 magas, de lehet duplázni is, ha petit point.


Mit is akartam még írni? Hétfőn elslattyogtam a Media Marktba és beruháztam egy DVD-lejátszóra. Óccsó, de jó, végre nem laptopról nézzük a netről letöltött filmeket. Áááááá, nem lopunk mi filmeket, csak kölcsönvesszük, amint lejön, vissza is töltjük;) Hihi. Na, vicc volt, becsületes gyerekek vagyunk mi, nem élünk vissza vele egyébként, de sajnos csak az amerikai filmek azok, amiket megvásárolhatunk DVD-n, mert azok vannak angolul, aztán ha meg pl francia film, akkor itt meg csak holland felirattal tudjuk megvenni, szóval akkor én így jártam, nem tudom nézni, stb, szóval igenis vannak esetek, amikor kizárólag a netről letöltött és külön levadászott feliratokkal tudunk megnézni valamit, mert legálisan, lemezen megszerezni képtelenség vagy nehézkes, mert egyébként elég sznobok vagyunk, hogy nem nézzünk akármit, szóval... Apropó, voltunk moziban,

Slamdog millionaire (Gettó milliomos)

Marhajó film, csak az eleje nekem nem volt teljesen tiszta, mert szentül hittem benne, hogy a kisgyerekek indiaiul beszélnek, ezért összekaparva minden holland-tudásomat próbáltam megérteni a feliratokból, aztán felvilágosítottak, hogy angolul beszéltek, csak hát az indiai kisgyerekek angol-kiejtése volt annyira furcsa, hogy pl nekem már sok volt. Mindegy. Kb két éve megvettem a könyvet (Vikas Swarup Mindent vagy semmit), de mivel közben mást olvastam, valaki elkunyerálta addig, aztán volt olyan drága, hogy elmesélte, miről szól, és megjegyezte, hogy nekem nem fog tetszeni, mert vannak benne elég durva részek, ahogy leírja az indiaiak nyomorát, szóval ezzel el is vette a kedvemet az olvasástól. Tényleg vannak benne durva részek, de legalábbis a filmben ez nem annyira nagyon van kihangsúlyozva, szóval nem sokkol annyira, a zene nagyon el van találva, néha humoros, néha szomorú, a végén, az utolsó kérdésnél tiszta görcsben voltam, a hepiend csodaszép (váratlanul előtör az indiai film belőle:)), annyira jó film, nem is tudom, hogy jelölhették annyi Oscarra. Szerintem érdemes megnézni!!!!!
Blabla. Elkalandoztam. Szóval az új DVD-lejátszót rögtön a BBC új sorozatával, az Értelem és érzelemmel teszteltük le. Én kétszer is:). Mást nem is lehet várni, gyönyörű. És egyébként nyelvtanulóknak ajánlom angolul nézni a B&B meg az É&É BBC verzióit, mert tényleg nagyon szép kiejtéssel beszélnek, választékosan, lassan, nekem pl sokat segít. Meg ugyan, ki ne tudná már fejből őket?:)
És végezetül egy kép, ami szerintem annyira nagyon tökéletesre sikeredett, hogy muszáj megosztanom mindenkivel:) Az én házi fekete párducom, amint mereng a hímzésem fölött.

Mar 3, 2009

Ha már megígértem, itt tartok a táskácskámmal, ami nem táska, inkább valami szütyő vagy miamanó.
Valami ilyesmi lesz egyszer.


És egy titok: minden este legalább háromszor...szól ez a szám nálunk:)
http://www.youtube.com/watch?v=qtNnhXxHr7A
Úgy tökéletes, ahogy van, a klipben a NŐ fantasztikus, azt hiszem JB-vel az első találkozáson ezzel győztük meg egymást, hogy jóbarátok leszünk:)

Jan 28, 2009

Nos, akkor ideje bemutatnom új lakótársaimat. Le Tigre és Panther. A nevelés angolul(go away), magyarul(takarodj), oroszul(брысь) és hollandul(ga weg) történik. Franciául nem, mert JB csak kényezteti őket. Cicafiú, cicalány, girl, boy, minden nevük van, egyébként nincs nevük.Irtó kedvesek és aranyosak, JB tegnap szeretettel bámulta a kiscsajt, kérdezte, hogy voltak képesek itthagyni őket?? Két éhenkórász, kaját, szeretetet,törődést és játékot kunyerálnak állandóan, mázlisták velünk, mi aztán igazán kiteszünk magunkért:) De mindenképpen az én félszeműm hiányzik a legjobban, tudom, hogy nagyon rosszul érzi magát, amiért elhagytam őt:'(
A következő beszámolnivalóm: múltkorjában (kb másfél hete), Waterlilies Sunglow és Michal Negrin által megihletődve nekiugrottam egy új projektnek. Hogy mi lesz ennek a végeredménye? Nem tudom, most megtorpantam. Nagyjából meg van már tervezve, de a színek nagyon nem akarnak jönni. Nem eröltetem, nem akarom elrontani. Meg nem is csodálom, hogy a színekkel hadilábon állok, etekintetben orzalmas a lakás, ahol lakom, egyszerűen elnyom mindent. Mindegy.
És végül, de nem utolsósorban tegnap újra mozgósítottam az én szép hímzőállványomat, de most a tojást raktam fel rá. NEM fogom leszedni, amíg be nem fejezem. Ahogy JB mondta, örül, hogy a tojást folytatom, nagyon szeretné már látni készen. ÉN IS!!!!
És most jut eszembe, nagyon dühös vagyok magamra, vagy inkább a körülményekre, hogy totál kirepült a fejemből, hogy jelentkezni akartam a swapra. Mármint az benne volt a fejemben, csak akkor nem, amikor gépközelben voltam. Szóval erről lemaradtam, de mondjuk nem kispályás volt az elmúlt két hetem. Azért a kedvenc blogjaimat mindig végignyálaztam gyorsan, kissé függő lettem. Még szép, érdekesebb azokat olvasgatni, mint a híreket:)