Showing posts with label Film. Show all posts
Showing posts with label Film. Show all posts

Apr 14, 2010

Cath Kidston táska

Már egy ideje itt figyelt ez a táska, egyszerű darab, ahogy minden, ami abban a Cath Kidston (ahogy JB-vel, aki akarata ellenére is igen jártas már a hímzések&tsai világában, megállapítottuk, ő lehet az angolok saját Tildája) könyvben van, amihez ajándékba voltak mellékelve a táska elkészítéséhez szükséges alapanyagok. Tegnap két okból vettem elő
1, hogy egy másik (gyors) sikerélménnyel ünnepeljem a délután letett sikeres rutinvizsgámat (ehhez annyit fűznék hozzá, hogy hétfőn, az utolsó pótórán, úgy esett, hogy nagyon esett, és nagyon párás volt az ablak és semmit nem láttam ki hátrafele, akkor gyakorlatilag vakon csináltam meg a tolatás, és csodák csodája sikerült. És abban a pillanatban leesett a fatantusz, hogy mit csináltam én mindig olyan rosszul. Persze a vizsgán is tolatást kaptam, hiába imádkoztam az égiekhez, hogy kézifékes indulás vagy y-kanyar legyen. És esett az eső és párás volt az ablak és nem láttam ki, ezért olyan pöpecül egyenesen beálltam, hogy nem volt szivem kiállni onnan, olyan szépen nézett ki a kocsi a lyukban. Imádom az esőt, a szünetekben a bácsi is mondta mindig, "ne áztassa el magát", de én rendületlenül kint állok és ázom, és élvezem. Tessék, ha nem esett volna, akkor nem sikerült volna a vizsga. Barátok vagyunk az esővel.) Pénteken már megyek forgalomban rémisztgetni a sofőröket (tudom ám, hogy minden autóst kiver a hideg veríték, amikor egy T-betűs autó ott parádézik az úton!:))
2. ugye az én drágaságom, az én kicsi varrógépem most várja az alkatrészt, ezért a 20 éves szovjet tankot használom, viszont azért szokni kell, nem kicsit más, mint az én cukimukikám. Ez a táska volt a próbadarab. A leírás szerint még gombulyakat is tud csinálni, hát kipróbáltam azt is. Na igen. Jó, hát használható, de el tudom képzelni, hogy a modern, számítógépvezérlésű csodavarrógépek valamivel szebb lyukat csinálnak, mert nem magad bénázod ki a méretet (gakorlás kérdése, egyszer majdcsak sikerül a szép gomblyuk ezzel is). Meg azt is kiolvastam a leírásból, hogy gombot is felvarr. Naná, hogy ezek után a gombokat is varrógéppel varrtam fel! Elvoltam:))
Most még felrakom a sörmanó mintáját (update: megvan, és nem kevés vacakolást jelentett mindennel, de leginkább az, hogy a blogger automatikusan lekicsinyíti 1600x1200-ra a képeket, ami egy minta esetében nem mindig szerencsés, ezért ki kellett cselezni és külső linkként berakni. A mintakészítés tényleg macerás...) holnap már tényleg megvarrom a párnát a maciból, és nekiesem a PIF-eknek. Kezdenek körvonalazódni az ötletárnyékok az ajándékokhoz:)
Ja, és még egy filmajánló, amit régen láttam, ma hallgattam a zenéjét, és eszembe jutott, hogy erre a filmre feltétlenül fel kell hívni a figyelmeteket! Caramel (Sukkar banat) a címe, francia támogatással készült libanoni film. Érdemes megnézni valahol, valahogyan, valahonnan (nem mondom, hogy én honnan szedem ugye a filmeket...;)), ha még nem láttátok! Én a 2008-as francia filmnapokon láttam először, menthetetlenül beleszerettem, és azóta bárkinek megmutattam, mindenki köszönetet mondott azért, hogy megosztottam velük (még pasik is, pedig "nőcis" film)!

Apr 11, 2010

Sörmanó, az első nagyon színes mintám

A majdnem félezer különböző belga sör egyikének a cimkéje már régóta lapult az egyik füzetkémben (pedig nem szeretem ezt a sört, de gondolom azért megértitek, hogy miért is áztattam le a cimkéjét:)) Most tökéletes alanynak tűnt ahhoz, hogy egy színesebb minta készítésével is megpróbálkozzak. Kb március közepe óta ügyködtem rajta kisebb-nagyobb kihagyásokkal, rajzolgattam, tökéletesítettem, válogattam a fonalakat (szigorúan csak napfényben lehet, nagyon csalóka a lámpa), és most végre a hímzését is befejeztem. Gondoltam semmi mást nem csinálok és nem tervezek, amíg nincs kész a manóm, hiába kattog már az agyam 3 PIF irányába. Hát ilyen lett, tegnap estére elkészült:

 
Laucica tervezés, Rosace, DMC és Kreinik fonalak

A legnagyobb gondot talán a keret és a nagy felirat "árnyékának" barnás-aranyos szine jelentette, ha létezne DMC szatén 611-es, akkor tökéletes lett volna, de nincs olyan, ezért egy kis kézimunkaboltos kotorászás után egy Kreinik mellett döntöttem.

Fejtörést okozott még, hogy mekkora legyen, mire hímezzem, hány szállal, stb. Végül a leghétköznapibb 28-as hímzővászon győzött, két szállal egységesen mindenütt. Elsőre a klasszikus stílus is megteszi:) De ha a képen sem kevésbé élénk a háttér, mint a törpe, akkor miért is csinálnám egy szállal vagy félkereszttel? És ha szeretem nagyon a sűrű anyagot, az még nem jelenti azt, hogy már a legelső mintát arra kell tervezni, ha szépen kijön normál méretben is. Kicsit darabosak a színátmenetek a dombokon, de az eredetin is darabos, viszont lehet, hogy kéne kontúr a dombok ívére, másfelől meg nem kell oda kontúr, mert nem simulna bele, a képen sincs ott ceruzarajz..... és így tovább végig a tervezés alatt.  Micsoda problémák, ugye?:) Majd idővel belejövök. Itt össze lehet vetni az eredetivel:
A mintát közzéteszem majd a szokott helyen, még kicsit javítgatni kell, menet közben módosítottam pár öltést. Hátha valakinek tetszik. Szerintem vicces söröscimkét hímezni, JB imádni fogja:)) 
Szóval most már kezdhetek koncentrálni a PIF-ajándékokra. Vagy nem, mert előbb még kedden nekem rutinvizsgám van,  és még párnává akarom varrni az előző bejegyzésben látható macit. A varrógépem végképp felmondta a szolgálatot, a szervízben csak a csodájára jártak, milyen vicces kis gépecske (nem győztem magyarázni és mutogatni a dobozon, hogy ez NEM játék, csak kicsi), még jó, hogy Janome márkabolt és szervíz.............. azt mondták, hogy nincs hozzá alkatrész, megrendelni meg akár két évbe is beletelik, és ez nem vicc. Nem értem, de mindegy. Csodás. Most JB-t elküldtem részletes problémaleírással az amszterdami boltba, ahol eredetileg vettem régen (amúgy sem garanciális már), ott azt ígérték, elvileg jövő héten már lesz kis csavar meg bigyóka, amivel persze sokat nem érünk, mert JB csak májusban jön, de mindegy, a lényeg, hogy legyen és akkor már csak ki kell cserélni majd (persze akkor már nem abba a szervízbe viszem majd, azt már tuti). Jól nézünk ki. Addig meg marad a mindent vivő szovjet tank, akit szerintem ágyúval sem lehet szétlőni, nemhogy felmondja a szolgálatot, mert egyszer véletlenül hülye voltam, és beletörtem a tűt. (pedig apukám egyszer megcsinálta már, és működött is, jó pár métert lenyomtam vele, de most már végképp nem tartotta a tűt). Nyaff.
Más. Enyhe problémáim adódtak a nadrágjaimmal (nem csak az, hogy egyet kihíztam, másik kettő hősi halált halt Amszterdam biciklizős mezein, két év alatt két farmer lyukadt ki a lábam között, még ha csak haverokkal mentünk, viseltem őket azért, de haza már nem hoztam őket, aztán az irodai "kulturált" nadrágokat hordja a hóhér, de nem én, szóval már nagyon kellett valami gatyó, amikor meg elmentem vásárolni, valahogy eltűnődtem, hogy mi ez a ruhadarab? Ezt meg mivel kell hordani? Valahogy elmaradottnak éreztem magam, végül okosat gondolva, vettem egy divatújságot, hogy legalább kb képben legyek, hogy merre van előre.
Na, és ilyen hosszú felvezető után elmondom, hogy volt benne kuponfüzet, és mivel anyukámnak van egy ronda narancssárga fölsője, amit soha nem fogok neki megbocsátani (annyira utálom, hogy nyilványosan is kiírom:P), ezért pénteken elmentünk plázázni (apukám, aki a sofőr, egy mártír arckifejezésével a nyomunkban kullogott). Végül egy párizsos fölsőn kívül a Libri kuponját beváltva megvettem két könyvet, amiket nagyon akartam, 1500 ft-ot megspóroltam a kuponnal, plusz Mussohoz adtak ajándékba még egy Fejős Évát is. Most már megvan a teljes Fejős Éva életműsorozat, ha én ezt elmondom a régi egyetemi ismerőseimnek, kitagadnak. De mindet ingyen kaptam!:) Sőt, gyenge pillanatomban, még el is fogom olvasni, az első tetszett, műfajában aranyos, kevésbé negédes, mint Vass Virág (akit viszont megvettem:)
Mussot a napokban akarom előszedni, előbb legyünk túl azon a rutinon. Beauvoir meg az egyetemi Joó Mária-féle filozófiaórák óta a szivem csücske, amikor először jártam Párizsban, a Montparnasse temetőben hagytam ott a sírján egy "ajándékot", ahogy azt ott szokták, ezt a könyvet meg a francia intézet könyvtárában szoktam olvasni, amikor tanulnom kéne, de ahhoz elég vastag és "tömény", hogy nekem már saját példány kelljen belőle, mert ha kikölcsönzöm, határidőre nem viszem vissza. Blabla, megint dumálok. Szóval, mire akartam még kilyukadni? Ja, igen.
Életemben először voltam IMAX moziban, megnéztük az Alice-t. Ha már plázában jártunk. Gyönyörű a látványvilága, de Tim Burtontől valami ütősebbre számítottam. Na igen, a Disney pénzelte... Ez volt az első, és szerintem az utolsó IMAX-élményem, mert én kissé szédültem, és olyan tipikus repülőn, hajón, hosszú BKV-buszon ülős hányingerem volt. Travel sickness a moziban:) Erről előjött az a jól elfeledett élmény, amikor a Moulin Rouge-t néztük moziban, és az annyira színes, gyors, hangos, kavarog, hogy a moziteremből egyenesen a mosdóba mentem... nehéz eset vagyok.
Utána még megismerkedtem egy 12 kilós fehér macskával, aki a vendégekkel együtt, az asztalnál szokott enni, majd amikor hazaértünk végre, meglepetés várt a postaládában:
Ilyen szép Tilda anyagok:)) Dórától kaptam Cseburáskáért:)) Nem is számítottam rá, csak úgy küldte, és milyen aranyos, és olyan szép!!!!:)) Már ki is találtam valamit rá/belőle, de még érlelem, most mondom, nem az van műsoron:)
Igen. Közben egyébként egy elég rossz dolog is történt, szóval az én egyszemű, öreg macskám, a Maris néni, aki egyébként Maruszja, csak hát amilyen leharcolt öreg hölgy, a fiatalság fényében a családban már csak Maris néni néven futott, elment. Elaludt örökre:(( És az elmúlt pár nap nagyon rossz volt és szörnyű, ma reggelre aludt el végleg. Elvihettük volna elaltatni már pár napja, de valahogy ez nem olyan egyszerű. Nem látszott, hogy szenvedett volna, nem tudjuk, mi a jobb, ha otthon van, vagy mi van, nem tudni. Nem egyszerű, nagyon nem. 1996 óta volt velünk, akkor már kb 2 éves volt és nem túl jó egészségi állapotban. 2007 januárjában, amikor elvesztette az egyik szemét, fogta az orvos a kezében és hitetlenkedett, hogy ez még egyáltalán él, mégis még vígan elélt, nagyon szép példaként arra, hogy az akaraterő csodákra képes. Egy hete még arrébblökte a többi macskát, hogy most ő eszik, tele volt élettel és élniakarással. A Big Boy, a fekete macska vele feküdt, mellette volt szinte végig az elmúlt pár napban, pedig még csak két hónapja ismerkedtek meg. Ez van végülis, várható volt. De attól még rossz. De ez van. Na. Hagyjuk a rosszat, szerencsére itt pörög három kis fiatal macska. Ez van.

May 29, 2009

Coco avant Chanel

Mivel most bőröndöt kéne pakolnom, és az egy förtelmes tevékenység, inkább írok ide egy bejegyzést. Előszöris a színhű kép a füzetkémről.* Mivel holland nyelvleckék vannak benne, ezért Viktor and Rolf Flowerbomb parfüm társaságában lenne stílusos fényképezni, de ehhez a bejegyzéshez a másik nagyon-nagy kedvencem illik:
A filmről pedig? Kritikát nem tudok írni, túlságosan elfogult vagyok mind Audrey Tautou-val mind Chanellel kapcsolatban. Mindkettejük munkásságáért rajongok, ha a kettőt összehozzák, akkor nem is tudok rosszat írni:)
OK, csak nagy vonalakban értettem, néha egy-egy kisebb vonalat is (bővebb magyarázatot és fordítást csak utólag kaptam, mert JB túlságosan élvezte a filmet ahhoz, hogy nekem fordítson....), gyakran azon kaptam magam, hogy a feliratok megértésére koncentrálok, de ezektől a kényelmetlenségektől eltekintve nagyon imádtam! Nincs túldrámázva, mint a Piaf volt, pedig lett volna mit, voltak pillanatok, főleg a végén, amikor nem tudtam megállapítani, hogy valami régi filmből vágtak bele részleteket vagy tényleg ennyire jól játsza Audrey Tautou a szerepét. -Minden nő a teremben téged néz! - mondja Coco
-Nem, téged néznek! - válaszolja Boy. Chanel volt egyedül egyszerű, fekete ruhában. Gyönyörű jelenet!!!!
Szép, szép, szép!!!! Ennyi:))
Na, most akkor nekiállok pakolni. Fúj.
* az előző bejegyzést kiegészítettem egy közeli képpel a kapcsokról.

Mar 14, 2009

Már megint sokat beszélek:)

Az elmúlt napokban kissé elnyelt a fekete lyuk, munka, stb, nem nagyon néztem semmit, jó, ha csak 5 percre bekukkantottam valahova, tegnap az utolsó 10 percben hazamenetel előtt véletlenül nem arra a könyvjelzőre nyomtam rá, így találtam rá egy giveaway játékra, és ahogy írtam már, menthetetlenül szerelmes lettem, úgyhogy az egy extra gyors bejegyzés volt:) Na, ennyit a magyarázkodásról, most akkor igyekszem pótolni:)
Időközben ölembe pottyantott Jucus is és Mia is egy ilyen díjat:)
Nagyon szépen köszönöm:) Adjam tovább 5 embernek? Naná, hogy Hubbubdórának, kedvenc regényírómnak, akinek minden munkája nagyon tetszik, mert közel van az ízlésemhez, Juditnak, mert neki is szép munkái vannak, csak nem áraszt el velük minket:) , Edigének, mert még mindig sárga vagyok az irigységtől a blogján látott házikós nesszeszertől, Mártinak, mert neki minden munkáját szeretném agyondícsérni, de hülyén nézne ki, ha minden egyes bejegyzésnél csak annyi jelenne meg, hogy "Lau írta: ez gyönyörű!!!":)), szóval inkább magamban tartom, aztán Kathának is, aki nem nagyon aktív mostanság, pedig nagyon szép bejegyzései vannak általába, és nem is tudok kommentet hagyni az nlc-s blogján, de majd írok emailt. Na szóval küldeném még...ja, hogy már megvan az 5? Hm. Na majd legközelebb;)

Ja igen, hímzés. Most egyet mutatok, a táskácskámat, ami nem táska, hanem valami.






















No, és akkor a kérésem, kérdésem, közvéleménykutatásom. A magam feje után, saját rajz alapján csinálom(kivéve a hölgyikét, ami egy ingyen minta volt valahol). Szerintetek, a táska másik oldalát milyenre csináljam? A józan ész azt diktálná, hogy azt hölgyike nélkül, ugyanilyen csíkosra csináljam, amihez nem füllik a fogam, mert így is a pokolba kívánom már ezeket a csíkokat, és ebből kifolyólag nem vagyok benne olyan biztos, hogy úgy lesz igazán szép, de ha megszavazzátok, ígérem, megcsinálom, és nem dobom félre. Viszont hátha van valakinek valami ötlete, bármi. Legyen anyag? Valamilyen kis hímzés? Nagy hímzés? Egy tehén? Egy cserebogár? Egy repülő? Segítsetek!!! (hangos zokogás) Kb 80 széles, 90 magas, de lehet duplázni is, ha petit point.


Mit is akartam még írni? Hétfőn elslattyogtam a Media Marktba és beruháztam egy DVD-lejátszóra. Óccsó, de jó, végre nem laptopról nézzük a netről letöltött filmeket. Áááááá, nem lopunk mi filmeket, csak kölcsönvesszük, amint lejön, vissza is töltjük;) Hihi. Na, vicc volt, becsületes gyerekek vagyunk mi, nem élünk vissza vele egyébként, de sajnos csak az amerikai filmek azok, amiket megvásárolhatunk DVD-n, mert azok vannak angolul, aztán ha meg pl francia film, akkor itt meg csak holland felirattal tudjuk megvenni, szóval akkor én így jártam, nem tudom nézni, stb, szóval igenis vannak esetek, amikor kizárólag a netről letöltött és külön levadászott feliratokkal tudunk megnézni valamit, mert legálisan, lemezen megszerezni képtelenség vagy nehézkes, mert egyébként elég sznobok vagyunk, hogy nem nézzünk akármit, szóval... Apropó, voltunk moziban,

Slamdog millionaire (Gettó milliomos)

Marhajó film, csak az eleje nekem nem volt teljesen tiszta, mert szentül hittem benne, hogy a kisgyerekek indiaiul beszélnek, ezért összekaparva minden holland-tudásomat próbáltam megérteni a feliratokból, aztán felvilágosítottak, hogy angolul beszéltek, csak hát az indiai kisgyerekek angol-kiejtése volt annyira furcsa, hogy pl nekem már sok volt. Mindegy. Kb két éve megvettem a könyvet (Vikas Swarup Mindent vagy semmit), de mivel közben mást olvastam, valaki elkunyerálta addig, aztán volt olyan drága, hogy elmesélte, miről szól, és megjegyezte, hogy nekem nem fog tetszeni, mert vannak benne elég durva részek, ahogy leírja az indiaiak nyomorát, szóval ezzel el is vette a kedvemet az olvasástól. Tényleg vannak benne durva részek, de legalábbis a filmben ez nem annyira nagyon van kihangsúlyozva, szóval nem sokkol annyira, a zene nagyon el van találva, néha humoros, néha szomorú, a végén, az utolsó kérdésnél tiszta görcsben voltam, a hepiend csodaszép (váratlanul előtör az indiai film belőle:)), annyira jó film, nem is tudom, hogy jelölhették annyi Oscarra. Szerintem érdemes megnézni!!!!!
Blabla. Elkalandoztam. Szóval az új DVD-lejátszót rögtön a BBC új sorozatával, az Értelem és érzelemmel teszteltük le. Én kétszer is:). Mást nem is lehet várni, gyönyörű. És egyébként nyelvtanulóknak ajánlom angolul nézni a B&B meg az É&É BBC verzióit, mert tényleg nagyon szép kiejtéssel beszélnek, választékosan, lassan, nekem pl sokat segít. Meg ugyan, ki ne tudná már fejből őket?:)
És végezetül egy kép, ami szerintem annyira nagyon tökéletesre sikeredett, hogy muszáj megosztanom mindenkivel:) Az én házi fekete párducom, amint mereng a hímzésem fölött.

Dec 25, 2008

Többek között Valami Amerika 2

Nem haladok túlságosan az öregasszonyommal:( Kedden találkoztam Zsófival, akit 5 évvel ezelőtt egy Budapest-Moszkva repülőn ismertem meg egy légörvénynek köszönhetően (épp mellettem haladt el,amikor hirtelen le kellett ülnie, és persze elkezdett beszélni hozzám,és nem is hagyta abba az elkövetkező egy hónapban,mert egy szobában laktunk.Miután a repülés előtti szokásos nem alvós-piálós éjszakát kipihentem, még meg is szerettem a lányt).Aztán Omárral elmentünk falat mászni, ami tetszik, de nem látom értelmét. OK, felmászol,és? De egyébként tök jó, habár a tetejéig nem jutottam fel, szerintem legközelebb már menni fog az is, most még kicsit pánikolós voltam, nem a magasság, hanem az újdonság miatt, mert mint egy majom, gyorsan felmászom egy részig, aztán amikor leállok gondolkodni, mi legyen a következő fogás, akkor van baj. Na mindegy. Utána pedig elmentünk moziba, a Valami Amerika 2-re. Engem levett a lábamról:) Akinek tetszett az első rész, szerintem nyugodt szívvel mehet a másodikra is, nem fog csalódni. Kicsit elbizonytalanított, hogy a kék majommal reklámozzák, azért az ciki, hogy még egy bőrt lehúznak róla, de az egyik legaranyosabb jelenet volt az erkélyes-kék majmos jelenet:) Az a poén imádnivaló volt, na jó, nem mondom el:) A zene is egészen a helyén volt, OK, nem világszám, de nem olyan rossz. A szőkenős Oroszlán Szonja kicsit sok lett volna, ha nem csinálja olyan jól, Eszter, vagyis Ónodi Eszter is nagyon aranyos, mint mindig, a három főszereplő fiú meg a szokásos szeretettel ugratják egymást :)Néha már szégyelltem magam, olyan hangosan röhögtem. A humor nem alpári, egyszer-egyszer még némi értelem is megcsillan benne, szóval mindenképpen megérte azt a diákjegyet, amit fizettem érte, annak ellenére, hogy nincs diákom(az úgy volt, hogy Omár automatikusan diákot kért, én meg zavarba jöttem, és nagy találékonysággal hirtelenjében a holland bérletemet mutattam fel, amit elfogadtak magyar diákigazolványként:)) Tegnap délelőtt meg Széchenyi-fürdőben pancsiztunk Omárral három órát, ami azért volt jó, mert az előző napi mászás után éreztem egy-két olyan izmot, aminek a létezéséről sem tudtam. Szóval idő nem nagyon van, nyaralok ezerrel:)
Tegnap este meg, az ünnepi vacsora, stb után anyukámmal feltekergettük a bobinákra a fonalakat, amiket kaptam, elég vidám karácsonyi tevékenység, már csak 132 szín hiányzik a teljes DMC-palettából:) Utána még este 10-kor anyukámnak eszébe jutott, hogy a szomszédok ajtajára kéne akasztani valami kis semmiséget, úgyhogy előbányásztam a dobozkámat, amiben mindenféle papírok, szalagok, bigyók vannak, és összekreatívkodtam négy kis szaloncukor alakú csomagot, ami három rendes szaloncukrot rejtett magában. Na,és akkor most megyek és csinálom az öregasszonyt.