Visítás

Pörög-pörög-pörög:) Néha 3 órába telik megcsinálni azt, ami 10 perc normálisan,mert mindenki jön ezzel-azzal. DE! Lezártam, elpasszoltam minden ügyemet, viháncoltam telefonon a szörnyekkel, akikkel senki sem hajlandó beszélni, megtudtam, hogy Amerikában hóvihar van(elfelejtettem, melyik városban ülnek), ezért sokan otthonról dogoznak, mire sírtam nekik, hogy itt hóról még csak nem is álmodhatunk. Boldog karit újévet meg miegyebet kívántam nekik és lepasszoltam nekik minden koszos, fájó ügyemet:) Whatever. Fél órát tököltem el azzal, hogy valahogy elővarázsoljam bármilyen napra bármilyen időszakban azt a bizonyos 25€-s árat a Thalysra, hogy JB-vel elmenjünk valamelyik hétvégén Párizsba, mert nyomorékká akarok tenni néhány békát, és bármilyen undorítóan hangzik, imádom a csigát(a belga étteremben meg már unom őket). Az egész város ki van plakátolva, hogy akciós, most csak 25€ egy irányba a vonatjegy, felmegyek a website-ra, klikk ide, ha élni akarsz ezzel a páratlan lehetőséggel. Kínomban már random módon klikkeltem a napokat, napszakokat, de 100€ alatt sehogy sem jött ki egy oda-vissza út, pedig klikk ide, hogy 50-ért megkapd a jegyet. ANYÁTOKAT, már július óta próbálok így-úgy eljutni Párizsba, most már tényleg kiabálni akartam velük. Ja, JB venni akart nekem a szülinapomra jegyet Párizsba, arra a szombatra, amikor a szüleim ott túristáskodtak, hadd találkozzam velük. Gondolom mondanom sem kell, neki sem sikerült, pedig ő képes lett volna egy normál áras jegyet is kifizteni(120-160 körül mozog),amilyen lelkes volt(meg akkor kapta meg az elmaradt fizetését:)). Na mindegy. Tegnap hulla voltam, JB nálam aludt, mert megint nem tudott hazamenni, olyan ideges voltam rá, mondtam, nem vagyok szálloda, még ha ő az egyetlen lény, aki beléphet a lakásomba, még nem jelenti azt, hogy állandóan nálam kell lógnia(állandóan, vagyis hetente kb kétszer, de nekem már az is sok, antiszoc vagyok). Mindegy. Vettünk két kiló feketekagylót, megfőzte nekem, ezután már kedves voltam és aranyos vele, fél tízkor már aludni tértünk, utána még vagy egy órát beszélgettünk az élet nagy dolgairól a sötétben. Most meg hülye vállalati karácsony, amire nem akarok menni, de muszáj, majd lelépek korán. Whatever.