Mar 5, 2009

Gulyásleves.

Dear useless colleagues (yes you),

Miss C*. is really glad (well not that much to be honest) to invite you at her place to enjoy the real hungarian cousine**.
In particular the most interesting dish that will be served will be the world famous GULYAS (Hungarian name for Goulasch).
The best day would next wednesday*** after work in her place.
Please send your feedback and let her know if you want to partecipate.

Thank you very much :)
F.F.

* itt a tök magyar családnevem áll, amelyet minden kollégám imád, mert nem tudják kimondani. Van, hogy arra kapom fel a fejem, hogy valamelyik hangosan gyakorolja, néha majd kidülled a szemük. Egyeseknél már kezd alakulni:)
**Kikapott tisztességesen a helytelenül használt cousine szóért egyébként.
*** az a bizonyos szerda tegnap volt, ma reggel megköszönte nekem a főnököm, hogy a csoportja fele elkésett és használhatatlan, legközelebb ne a hét közepére szervezzek nekik programot.
Osztrák kollégám közel a magyar határhoz nőtt fel, és állandóan áradozott a Sopronban lévő valamilyen valaha volt étteremről meg annak a guylásleveséről, míg a spanyol nagyevő maci szintén nyúzott, hogy főzzek már neki olyan igazán nagyon hússal teli magyart. Szóval indult volna az egész 4-5 emberrel, végül 11 lett belőle, még három extra szardíniait is kaptam, akiket életemben nem láttam és szerintem nem is fogok, egy mukkot nem beszéltek angolul, de azért elégedettnek tűntek és a macskákat fényképezték. Szóval nem kis para volt rajtam tegnap, ennyi emberre főzzek gulyást, amikor életemben eddig csak egyszer csináltam, mert egyébként nem vagyok nagy rajongója. Ja, és a vicc kedvéért két vegetáriánus is volt... kaptak kolbászmentes lecsót. A fiúk azt a lábast is hálásan kinyalták. Ezért jó a férfinép, mindenevők. A képen a lett salátát pusztítja éppen kollégám:) Egyébként az asszony nem engedte el a spanyol nagyevő macit, ezért ő nem jött végül :( szóval tegnap nem hímeztem, és a romokat látva ma takarítani fogok kreatívkodás helyett.

Ülsz a melóban, kint süt a nap, nyílnak a virágok, te meg be vagy zárva, leeresztett redőnyök mögött, lámpafényben bámulod a monitort, tisztára elveszted minden érzékedet, időn és téren kívül létezel, amikor egyszercsak felocsúdsz, he???? Úgyhogy felhívod telefonon a tőled kb öt méterre ülő barátnőt és hangosan vihogva kibeszélitek az összes hímnemű egyedet aki a közös látóhatáron belül van abban a pillanatban, vissza az általános iskolába stílusban. A fiúk forgolódnak és susmorognak, most akkor tuti minket beszélnek ki megint, vajon mit mondtak, a fene nem érti azt a hülye nyelvet, legalább ők sem unatkoznak. Ettől kicsit felébredsz, leteszed a telefont, még mindig röhögve visszatérsz munkádhoz, meglátod, hogy semmi érdekes ügy nincs, semmi kihívás, úgyhogy unottan visszasüppedsz az előbbi apátiába és csendben várod az öt órát. Nem tudom, más, szintén irodában dolgozó sorstársaim is észlelték-e már, hogy péntek délután 5 órakor sokkal frissebb a levegő, mint teszem azt hétfő délután ugyanebben az időpontban.

2 comments:

Jucus said...

Haláli, hogy Te milyen jól írsz!:o)) Hasonló, irodában ülő sorstárs vagyok és észleltem, amit leírsz!:o)

Hogy miket találsz ki!:o) Ez a gulyás - parti hatalmas ötlet - már úgy gondolom, a meghívottaknak!:o)

Laucica said...

:)köszönöm a bókot:) a gulyás ki lett erőszakolva, nem tőlem jött:)
Ma már nagyon friss a levegő, végre péntek van:)