Apr 11, 2010

Sörmanó, az első nagyon színes mintám

A majdnem félezer különböző belga sör egyikének a cimkéje már régóta lapult az egyik füzetkémben (pedig nem szeretem ezt a sört, de gondolom azért megértitek, hogy miért is áztattam le a cimkéjét:)) Most tökéletes alanynak tűnt ahhoz, hogy egy színesebb minta készítésével is megpróbálkozzak. Kb március közepe óta ügyködtem rajta kisebb-nagyobb kihagyásokkal, rajzolgattam, tökéletesítettem, válogattam a fonalakat (szigorúan csak napfényben lehet, nagyon csalóka a lámpa), és most végre a hímzését is befejeztem. Gondoltam semmi mást nem csinálok és nem tervezek, amíg nincs kész a manóm, hiába kattog már az agyam 3 PIF irányába. Hát ilyen lett, tegnap estére elkészült:

 
Laucica tervezés, Rosace, DMC és Kreinik fonalak

A legnagyobb gondot talán a keret és a nagy felirat "árnyékának" barnás-aranyos szine jelentette, ha létezne DMC szatén 611-es, akkor tökéletes lett volna, de nincs olyan, ezért egy kis kézimunkaboltos kotorászás után egy Kreinik mellett döntöttem.

Fejtörést okozott még, hogy mekkora legyen, mire hímezzem, hány szállal, stb. Végül a leghétköznapibb 28-as hímzővászon győzött, két szállal egységesen mindenütt. Elsőre a klasszikus stílus is megteszi:) De ha a képen sem kevésbé élénk a háttér, mint a törpe, akkor miért is csinálnám egy szállal vagy félkereszttel? És ha szeretem nagyon a sűrű anyagot, az még nem jelenti azt, hogy már a legelső mintát arra kell tervezni, ha szépen kijön normál méretben is. Kicsit darabosak a színátmenetek a dombokon, de az eredetin is darabos, viszont lehet, hogy kéne kontúr a dombok ívére, másfelől meg nem kell oda kontúr, mert nem simulna bele, a képen sincs ott ceruzarajz..... és így tovább végig a tervezés alatt.  Micsoda problémák, ugye?:) Majd idővel belejövök. Itt össze lehet vetni az eredetivel:
A mintát közzéteszem majd a szokott helyen, még kicsit javítgatni kell, menet közben módosítottam pár öltést. Hátha valakinek tetszik. Szerintem vicces söröscimkét hímezni, JB imádni fogja:)) 
Szóval most már kezdhetek koncentrálni a PIF-ajándékokra. Vagy nem, mert előbb még kedden nekem rutinvizsgám van,  és még párnává akarom varrni az előző bejegyzésben látható macit. A varrógépem végképp felmondta a szolgálatot, a szervízben csak a csodájára jártak, milyen vicces kis gépecske (nem győztem magyarázni és mutogatni a dobozon, hogy ez NEM játék, csak kicsi), még jó, hogy Janome márkabolt és szervíz.............. azt mondták, hogy nincs hozzá alkatrész, megrendelni meg akár két évbe is beletelik, és ez nem vicc. Nem értem, de mindegy. Csodás. Most JB-t elküldtem részletes problémaleírással az amszterdami boltba, ahol eredetileg vettem régen (amúgy sem garanciális már), ott azt ígérték, elvileg jövő héten már lesz kis csavar meg bigyóka, amivel persze sokat nem érünk, mert JB csak májusban jön, de mindegy, a lényeg, hogy legyen és akkor már csak ki kell cserélni majd (persze akkor már nem abba a szervízbe viszem majd, azt már tuti). Jól nézünk ki. Addig meg marad a mindent vivő szovjet tank, akit szerintem ágyúval sem lehet szétlőni, nemhogy felmondja a szolgálatot, mert egyszer véletlenül hülye voltam, és beletörtem a tűt. (pedig apukám egyszer megcsinálta már, és működött is, jó pár métert lenyomtam vele, de most már végképp nem tartotta a tűt). Nyaff.
Más. Enyhe problémáim adódtak a nadrágjaimmal (nem csak az, hogy egyet kihíztam, másik kettő hősi halált halt Amszterdam biciklizős mezein, két év alatt két farmer lyukadt ki a lábam között, még ha csak haverokkal mentünk, viseltem őket azért, de haza már nem hoztam őket, aztán az irodai "kulturált" nadrágokat hordja a hóhér, de nem én, szóval már nagyon kellett valami gatyó, amikor meg elmentem vásárolni, valahogy eltűnődtem, hogy mi ez a ruhadarab? Ezt meg mivel kell hordani? Valahogy elmaradottnak éreztem magam, végül okosat gondolva, vettem egy divatújságot, hogy legalább kb képben legyek, hogy merre van előre.
Na, és ilyen hosszú felvezető után elmondom, hogy volt benne kuponfüzet, és mivel anyukámnak van egy ronda narancssárga fölsője, amit soha nem fogok neki megbocsátani (annyira utálom, hogy nyilványosan is kiírom:P), ezért pénteken elmentünk plázázni (apukám, aki a sofőr, egy mártír arckifejezésével a nyomunkban kullogott). Végül egy párizsos fölsőn kívül a Libri kuponját beváltva megvettem két könyvet, amiket nagyon akartam, 1500 ft-ot megspóroltam a kuponnal, plusz Mussohoz adtak ajándékba még egy Fejős Évát is. Most már megvan a teljes Fejős Éva életműsorozat, ha én ezt elmondom a régi egyetemi ismerőseimnek, kitagadnak. De mindet ingyen kaptam!:) Sőt, gyenge pillanatomban, még el is fogom olvasni, az első tetszett, műfajában aranyos, kevésbé negédes, mint Vass Virág (akit viszont megvettem:)
Mussot a napokban akarom előszedni, előbb legyünk túl azon a rutinon. Beauvoir meg az egyetemi Joó Mária-féle filozófiaórák óta a szivem csücske, amikor először jártam Párizsban, a Montparnasse temetőben hagytam ott a sírján egy "ajándékot", ahogy azt ott szokták, ezt a könyvet meg a francia intézet könyvtárában szoktam olvasni, amikor tanulnom kéne, de ahhoz elég vastag és "tömény", hogy nekem már saját példány kelljen belőle, mert ha kikölcsönzöm, határidőre nem viszem vissza. Blabla, megint dumálok. Szóval, mire akartam még kilyukadni? Ja, igen.
Életemben először voltam IMAX moziban, megnéztük az Alice-t. Ha már plázában jártunk. Gyönyörű a látványvilága, de Tim Burtontől valami ütősebbre számítottam. Na igen, a Disney pénzelte... Ez volt az első, és szerintem az utolsó IMAX-élményem, mert én kissé szédültem, és olyan tipikus repülőn, hajón, hosszú BKV-buszon ülős hányingerem volt. Travel sickness a moziban:) Erről előjött az a jól elfeledett élmény, amikor a Moulin Rouge-t néztük moziban, és az annyira színes, gyors, hangos, kavarog, hogy a moziteremből egyenesen a mosdóba mentem... nehéz eset vagyok.
Utána még megismerkedtem egy 12 kilós fehér macskával, aki a vendégekkel együtt, az asztalnál szokott enni, majd amikor hazaértünk végre, meglepetés várt a postaládában:
Ilyen szép Tilda anyagok:)) Dórától kaptam Cseburáskáért:)) Nem is számítottam rá, csak úgy küldte, és milyen aranyos, és olyan szép!!!!:)) Már ki is találtam valamit rá/belőle, de még érlelem, most mondom, nem az van műsoron:)
Igen. Közben egyébként egy elég rossz dolog is történt, szóval az én egyszemű, öreg macskám, a Maris néni, aki egyébként Maruszja, csak hát amilyen leharcolt öreg hölgy, a fiatalság fényében a családban már csak Maris néni néven futott, elment. Elaludt örökre:(( És az elmúlt pár nap nagyon rossz volt és szörnyű, ma reggelre aludt el végleg. Elvihettük volna elaltatni már pár napja, de valahogy ez nem olyan egyszerű. Nem látszott, hogy szenvedett volna, nem tudjuk, mi a jobb, ha otthon van, vagy mi van, nem tudni. Nem egyszerű, nagyon nem. 1996 óta volt velünk, akkor már kb 2 éves volt és nem túl jó egészségi állapotban. 2007 januárjában, amikor elvesztette az egyik szemét, fogta az orvos a kezében és hitetlenkedett, hogy ez még egyáltalán él, mégis még vígan elélt, nagyon szép példaként arra, hogy az akaraterő csodákra képes. Egy hete még arrébblökte a többi macskát, hogy most ő eszik, tele volt élettel és élniakarással. A Big Boy, a fekete macska vele feküdt, mellette volt szinte végig az elmúlt pár napban, pedig még csak két hónapja ismerkedtek meg. Ez van végülis, várható volt. De attól még rossz. De ez van. Na. Hagyjuk a rosszat, szerencsére itt pörög három kis fiatal macska. Ez van.

Apr 7, 2010

PIF-Pay It Forward

Már elég régóta gondoltam, hogy részt kéne venni valami játékban, de valahogy mindig valami más közbeszólt, és nem voltam biztos, hogy határidőre sikerül valami szépet csinálnom, ezért mindig kimaradtam inkább és a távolból irigykedtem. Tegnap láttam Katha PIF-játékát, gondoltam lehet, hogy itt az alkalom? Vagy mégsem? Aludtam rá egyet, gondolkodtam, aztán úgy döntöttem, hogy most bevállalok ennyi felelősséget. Szóval. Én kapok ajándékot Kathától, aki szereti a kutyákat, cicákat, tündérkéket, hölgyikéket, naná, mint én is, szóval tőle jó lesz kapni valamit:)
És akkor cserébe én csinálok valamit három másik embernek. Tehát:
Itt a soha vissza nem térő alkalom (na jó, lehet, hogy még visszatér, de most marketinges szempontból ez a szöveg jól hangzik:)), tessék hozzászólásban jelentkezni, ki szeretne kapni valami Laucica-készítette ajándékot?? (anyukám nem játszik, eddig is ő kapott mindent:))
Egy éves futamidővel! (ha egy évre, egy ajándékért cserébe hármat adsz, mennyi a THM?:))
Keresztszemes, hajócsipke, gyöngyikézés, meglepetés, személyreszabottan, minden kézügyességemet és lelkesedésemet, szeretetemet belevarrva vagy csomózva vagy hímezve, tessék, tessék!
Kívánságokat is teljesítünk!
Meglepetést is készíthetek, tetszik a kihívás, ha el kell találnom valakinek az ízlését, és valami mást is csinálnom kell, mint a kedvenceimet, esetleg belecsempészve azért magamat is:))
Na szóval, röviden, aki szeretne benne lenni ebben a PIF-ben, szeretettel várom a hozzászólók között!!!:))) (minden más hozzászólást is szivesen fogadok egyébként:))

Utóirat, mivel ellőttem a poént a barátnőmnek, hogy neki készült ez a maci, ezért megmutatom itt is, mit hímeztem az elmúlt napokban. Csak még nem tudom, hogy miben fog végleges formát ölteni. De fil en aiugille minta.

Apr 2, 2010

Füzetke megint

Ezt már vagy három hete csináltam, csak nem mutattam be, pedig jól rákészültem, és most találtam meg a fényképeket róla, és rájöttem, hogy nem is postoltam ki. Na igen, öregszem:) Már rég eldöntöttem, hogy NEM fogok csinálni francia órára füzetet magannak, használom azt, ami van. Hát egy hónapon át voltam képes nézni egy egyszerű, hétköznapi, pucér füzetet (helyesebben lefűzős mappát), aztán nem bírtam többet cérnával, és bekötöttem magamnak. Pont akkoriban küldött nekem Katha egy Margaret Sherry cicát, és onnan jött az ötlet, csak az nem fért rá úgy, ahogy akartam, ezért lett belőle ez a kisegér. A képen még sajnos látszik a jelölőfilc nyoma. Olyan régies stílusú füzetet igyekeztem kihozni belőle, azért a piros keretes "vignetta" is, meg a régi iskolai ünneplőingeket idéző gomb, amit anyukám ezer éves készletéből bányásztam, most meg nézem, nagyon hasonlít a most divatos gyöngyházgombokra:)) 40-es vásznon, Amszterdamban vásárolt anyaggal kombinálva.
Folytatva a régen abbamaradt "Shops in Holland" rovatomat, azt hiszem muszáj megemlítenem azt is, ahol ezt az anyagot vettem. Ha netán valaki Amszterdamban jár, nehogy lemaradjon a legjobb beszerzőhelyekről:)))

http://www.quiltlapjes.nl/
Albert Cuypstraat 92, 1072 CX
Amsterdam

 
erre a piacra egyébként is ki kell látogatni minden útikönyv szerint, én csak annyit teszek hozzá, hogy pénteken vagy szombaton érdemes, mert akkor van kint a bácsi, elég olcsó, de nagyon jó a választék, el lehet veszni ott rendesen. Előbb enni kell egy jó heringet a piacon, utána beletörölni a kezedet az anyagokba, válogatást színlelve, ahogy JB mondta.
Egyébként meg azért nem nagyon netezek, mert 1, meglepetést hímzek, de nem mutatom meg, nehogy erre tévedjen és meglássa, mert még a végén azonnal rájön, hogy neki lesz:) 2, régi ismerősökkel találkozok, 3, szorgalmasan látogatom a vezetéspótórákat, már csak átlag 5-6 alkalommal fulladok le egy óra alatt.............................................. nem vagyok egy nagy tehetség, na. Az y-kanyar megy, meg az orral beállás nagyjából, de hogy betolatni valahova? Felejtős. És hogy mennyibe fáj ez nekem, szintén nem ad nagy örömködésre okot. Egyfelől gondolkodom, hogy minek is kezdtem el, mi van, ha otthagyom az egészet, amúgysincs esélyem kocsira, másfelől meg ha már elkezdtem, én nem vagyok az a fajta, aki feladja. Csak az a gond, hogy az idő nagyon vészesen múlik és május végére nekem mindenképpen kell az a vacak jogosítvány, különben tolódik minden elutazási tervünk.
Meg egy nagyon jó zene, az egyik nagyon szép reklámban hallható mostanában (annak ellenére, hogy nagyon tetszik az a reklám, és nagyon szeretem, azért mégiscsak megvan az én jól bevált dezodorom, nem váltok, de igazán jó ilyet látni és hallani két haspuffadás, áruhitel és hüvelygomba között) 

Mar 27, 2010

70 count linen

Igazából nem is tudok mit hozzáfűzni, gondolom mindenkinek ugyanaz a reakciója: hűűű!! 18. század, Anglia. Gondolom azokon a napokon csinálta, amikor pont nem esett az eső:)
További információt és letölthető mintarészletet itt találtam. Már csak 70-es anyagot kéne szerezni hozzá, és nekiugrom:)))

Mar 24, 2010

Helló tavasz:)

Laucica találkozott a Corel Paint Shoppal és átvariálta az egyik fényképét. Ez született.
Most csak ennyi a mutatnivalóm. Gőzöm sincs, mit csinálok mostanában.

Mar 14, 2010

♥♥♥ A Ruha ♥♥♥

Ahogy az előző bejegyzésnél beharangoztam, most akkor következzen A Ruha. A nyári ruhatáram a következő szezonra:) Meg a fura arckifejezéseim fényképezéskor. Mosolyra nem telik, jólvannah:))
 A végtelenségig lehet variálni!!! 
http://rowena.typepad.com/rostitchery/infinity-dress.html itt van a leírás, itt pedig egy érdekes cikk a ruháról. Ha készen veszed az eredetit (arról ír a cikk, tényleg az-e az eredeti), akkor az alapmodell (amilyet én is csináltam, teljes kör szoknyával, térdig érő), dzsörzé anyagból 246 dollár. Sírjunk vagy nevessünk, ha figyelembe vesszük, hogy nulla varrási tapasztalattal fél délután alatt megcsinálhatja bárki? Munkanélküli, csóró lányoknak, akik nem tudnak varrni, de elég bátrak ahhoz, hogy belemélyesszék az ollójukat egy darab anyagba:)
Még Amszterdamban, a piacon 1€/m vettem négy méter pólóanyagot (nem tudom, hogy hívják igazából), gondoltam, olcsó, jó lesz rajta gyakorolni a varrást. Azóta nem volt ihletem hozzá, közben viszont találtam ezt a leírást, és csak motoszkált, motoszkált, motoszkált a fejemben... végül belevágtam. Nagyon az én stílusom, és egyszerűnek tűnt. Csábítóan egyszerűnek:)) Elvileg nem a legjobb anyag hozzá az, amit használtam, mert felpöndörödik a széle, meg hát "olcsó", viszont kéznél volt, meg ugye nem is mertem kapásból bevásárolni drága, szép anyagot. Na de most aztán... akarok még egy fehéret, hosszú szoknyával, szép, fényeset! Az a lényege, hogy olyat kell választani, aminek szép az esése, mindkét oldala egyforma, vagyis nincs színe és visszája (vagy hogy is mondják ezt szakszóval) és nem foszlik a széle, mert annyit tekergeted a pántokat, hogy rosszul nézne ki rajta bármiféle eldolgozás. Pont 4 méter kellett nekem, 160x160 a szoknyához és 2 darab 240 centi hosszú (másfélszer a magasságod kb), 28 centi széles pánt. Tényleg nagyon-nagyon egyszerű megcsinálni!:)))) Gumírozott derekat csináltam neki, valahogy nem hiszek abban, hogy gumi nélkül ott marad, még ha rám is van kötözve. Jól néz ki, és kényelmes!:))) Most az egyszer várom a nyarat:))) Ez tényleg az egyszerű, de nagyszerű kategória, ha megcsinálod, meglátod, több időt fogsz a tükör előtt tölteni az újabbnál újabb variációk kipróbálásával, mint az elkészítéssel:)))
Egyéb kategória: Juditnál láttam az ő Pixie-jeit, megszemlélgettem, irigykedtem kicsit (főleg a katicán heverészős tetszett) és gondoltam, a világ elé tárom az enyémet is akkor. Mert mindig megmosolyogtat a huncutságával (csak fényképeken szoktam nem mosolyni:)). Négy lakást végigjárt már velem, most van az ötödikben, de azt hiszem, itt határozottan tetszik neki, a jobb oldali képen látszik, hogy miből gondolom ezt (a csilláron hintázik a falevelén, és a fölötte lógó tündérke szoknyája alá kukkolva nevet hangosan:))
Egyéb kategória 2. A gyűszűimet már rég meg akartam mutatni, csak mindig elfelejtem. Előtérben a két kedvencem, Marie Antoinette és Sisi. Nem sok, de szép:))
 
Egyéb kategória 3. Újabban valamiért nem fókuszál túl jól a fényképezőgépem. Nem jól van ez így, nagyon nem jól, szeretem őt nagyon, össze vagyunk nőve!
Egyéb kategória 4. Miben fogadunk, hogy a következő Megasztárban lesz egy idősebb hölgy is?:) Susan Boyle után muszáj, nem is tudom, hogyan maradt ki ez a meghatóan sajnálnivaló prototipus a roma/árva/teltebb/határontúli magyar/vinnyogóan romantikus meleg/stb mellett...

Mar 13, 2010

Kötött pulóver

Na nem én kötöttem, hanem anyukám, nekem. Bár azt hiszem, legközelebb egy fehér spagettipántossal beszem fel, élőben nem néz ki ennyire átlátszónak. A fényképezés, mint mindig, most is gondot okozott, hát nem vagyok egy kamera előtt pózolós fajta, szóval szokás szerint igen értelmes a fejem és olyan bután nézek ki benne, pedig higgyétek el, jól néz ki:)) Ingyenes vintage minta innen
Most antiszociális, nem megyek sehova, nem beszélek senkivel alkotói szünetet tartok, az elmúlt hetekben nem túl sokat kézimunkáztam, ezért kicsit kezdtem ideges lenni, elvonási tünetekkel kűzdöttem. Két dologgal már kész vagyok, de most pont nem mutatok semmit. Elkészült egy füzet, majd holnap lefotózom, most sötét van a jó képekhez (nem mintha nálam úgy általába nem lenne minden kép vacak:))), meg egy ruha, ami aaaaaaaaaaannyira szuperzseniális, hogy egyszerűen odáig vagyok érte, meg vissza, és amikor elkészült, akkor pont úgy billegettem magam a tükör előtt, mint amikor 6 évesen anyukám varrt nekem egy fehér szegélyes fekete, ünneplő pörgős szoknyát. Na majd bemutatnom, garantálom, lesz olyan, aki maga is megcsinálja, mert egyszerűen ZSENIÁLIS!!!!!!!!! Csak előbb meg kell beszélnem a modellel (magammal), hogy pózoljon kicsit. Csigázva a kedélyeket, előre szólok, tovább tartott a tükör előtti illegetés, mint maga az elkészítés:)))

Ó, és közben majdnem lemaradtam egy díjról, Miától kaptam:)) KÖSZÖNÖM!!!!:)))
  • Meg kell köszönni (ezt miért kell mindig kikötni?? Hát nem jön az magától is?)
  • Belinkelni, akitől kaptad (megtörtént:))
  • Továbbadni 5 embernek. Én továbbadom mindenkinek, aki erre jár, attól tartok, mindenki vágyik a napfényre! (azért fogalmaztam ilyen csalafintán, mert én meg imádom a mostani időjárást:))
Na jó, holnap jövök a többi bemutatnivalóval.

Mar 5, 2010

Őőőőő

Most nincs ötletem a címhez:) Igazából három dolog van:
1. Elkészültem az előző bejegyzésben látható könyvecske-füzetke készítésének a leírásával, ott van, ahol a többi is, ahol kevesebb a duma, több a lényeg. Méghozzá
2. Sikerült a KRESZ-vizsgám!!!! Ráadásul két hibával, ennyire jól még otthon sem sikerült soha. A legrosszabb, hogy az első hiba aaaaaaaannyira ciki: szabad-e áthajtani a záróvonalon? Mondom magamban, hát persze, hogy nem, és azzal a lendülettel már nyomom is az igent. A másik hiba meg: a legkisebb követési távolság tehergépkocsiknak tábla vonatkozik-e a mezőgazdasági vontatóra? Most őszintén, ez engem hol érint? Városi gyerek lévén élőben nem láttam még mezőgazdasági vontatót, és még ha vidékre is találnék autózni, fájjon emiatt a traktoros meg a kamionos feje. De mindegy is, magyarázom a bizonyítványom:) szóval most feszít a büszkeség, hogy ilyen okos vagyok (tudom, mindenki meg tudja csinálni, de hadd tömjénezzem már magam egy kicsit:)))) Annyira nem az én világom ez az egész, hogy szenvedtem, mint a kutya. Na most meglátjuk a konkrét vezetéssel mire jutok, ha törik, ha szakad, nekem május végére jogosítványom lesz, nem húzhatom az időt, nincs bukás, pótvizsgázgatás. Uff.
3. Ha már az első pontban szó volt a könyvkötésről, akkor bemutatom a gimnáziumi évek alatt készült könyvemet, az igazán igazi könyvkötészeti eljárással készült, még a papírokat is mi varrogattuk össze magunk! A borítóról gondolom rögtön kiabál, hogy én rajzoltam, imádom a csigákat-igaz azóta már enni is...:))) 1-2 évig őrízgettem, aztán naplóvá léptettem elő, sajnáltam, hogy magában fekszik, és hát milyen izgalmas ám olvasni, hogy 11 évvel ezelőtt, március 5-e szintén péntekre esett, és ötösre feleltem földrajzból (ami nagy szó, mert abból a tárgyból kaptam mindig "ne rontsuk már el szegény bizonyítványát ekkora kettessel" kegyelemjegyet), majd egy DT rendszámú kocsival elvittek minket a pakisztáni nagykövet rezidenciájára, és "bevallom őszintén, baromira lelkes voltam!" (nem csodálom, most is az lennék, de figyeljétek, micsoda irodalmi stílusban íródott ez;)). Az iskolánk névadójának ünnepére mentünk pakisztáni tárgyakat kunyerálni, és a naplóm szerint odáig voltam tőlük, különösen a hímzett ruhák a papucsok és a szőnyegek:)) még jó, hogy pont ezen a napon volt, mert egyébként csupa semmiről szól az egész:)) Nem is rossz, el is felejtettem, mi minden történt itt velem!:)) Van benne néhány rajz, mindenféle színházjegy, képeslap, matrica. Jó dolog ez a rendszeres napló, kár, hogy leszoktam róla. Pont pár napja találkoztam gimnáziumi osztálytársnőmmel, és mondtam, hogy nekem a középiskola egy fekete lyuk, amit az emlékezetem tapintatosan kitörölt az agyamból, erre most kiderül, hogy még jó pillanatok is voltak!:))

(a tévében meg épp Törőcsik Mari "riszálja a csipőjét, mert ő egy ostoba, buta, műveletlen liba"-Két emelet boldogság c film:))

Feb 28, 2010

Jegyzetfüzet

Nem vagyok mostanság túl motivált az alkotásban, persze azért az ötletek születnek, de semmi türelmem ténylegesen is csinálni valamit, az ötletek sem tetszenek, szóval semmi mutatnivalóm, egyetlen apróságon kívül. A fiókban találtam egy narancssárga borítójú könyvecske-jegyzetfüzetet, vagy mit, és abból kiindulva, hogy a narancssárgát utálom, gondoltam, biztos, hogy csak valami átalakítási céllal vehettem meg valamikor, amire valamilyen oknál fogva végül nem került sor. De jól megfogalmaztam ezt:) No, hát ránéztem, és azonnal jött az isteni szikra, hogy pont jó lesz ahhoz az ősszel készült Párizs képeslaphoz, amivel nem tudtam, mit kezdeni, szóval meg is csináltam, és oda is adtam anyukámnak. Csak tudnám, hogy cikk-cakkban miért húzza össze az anyagot a varrógép? Sejtem,  hogy valamit át kell állítani, de bármit állítok, akkor sem szép.
Ha valakit érdekel, csináltam pár fényképet, hogyan kell szétszedni egy ilyen könyvecskét, ezért igény szerint tudok egy szedett-vedett tutorialt összehozni (gimiben volt egy könyvkötő kurzus, ezért tudom, hogyan kell szétszedni  majd újra összerakni egy könyvet:))
  De fil en aiguille minta
És egy vödörben nevelgetett tulipán:)))) Pénteken lesz KRESZ-vizsga, most csináltam meg vagy 8 vizsgányi próbatesztet, egyszer sem buktam meg, ez már kicsit megnyugtat, de mégis. Mindig az ilyen hülye mi van, ha könnyen nyomható a fék, meg milyen arányban centrifugális erő meg mittudomén kérdések, amiket elszúrok. Van még idő, mit szenvedek én, hát nem?:)

Feb 21, 2010

Hajócsipkézett órácska



Ahogy a másik blogra már felraktam, ez lenne az. Igazából tovább tartott megtervezni, mint megcsinálni, de azért sokáig csináltam, mert el vagyok úszva, mint Dunában a műanyagpalack, úgyhogy most nem is szaporítom tovább a szót. Vagy mégis?

Az előző bejegyzéshez kiegészítés: tévedtem, a KRESZ nem is olyan borzalmas, a műszaki a differenciálműjével meg kardántengelyeivel sokkal rosszabb. Ehh, mindegy, hát ha egy hardweres firewallon kiigazodom, akkor nehogymár kifogjon rajtam ez!
Mellé még a "quoi' meg "que" meg barátai rontják itt nekem a levegőt. Eddig simán elboldogultam a "Je m'en fous", a "J'en ai rien à foutre" és a "J'ai faim" kifejezésekkel. Hát kell ennél több?? :)))

Feb 17, 2010

Találós kérdés


+=?

A válasz egyszerű: KRESZ-vizsga! Mert mit csinálok én most? Közúti jeleket tanulok. Elvileg. Gyakorlatilag pedig? Órát csomózgatok!:) Négy felé szakadok:
-elkezdődött a francia is, pénteken kiderült, hogy nem indul az intenzív tanfolyam, volt két választásom, vagy a normál üteműre iratkozom át vagy várunk, amíg lesz elég jelentkező. Egyértelműen inkább akkor már legyen a normál, az legalább biztos, hetente kétszer megyek és délután, de így csak május közepére lesz vége, de most, hogy beiratkoztam vezetni is, az is kb addig tart, ha nem vagyok béna. Remélhetőleg haszna is lesz annak a franciának, de az csak rajtam múlik, senki máson.
-Közben meg autósiskolába is járok, de nem az én világom ez az egész, nekem ez a tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, tengelyterhelés-korlátozás egy másik bolygóhoz tartozik. Csak belelkesedtem, hogy hát ha mindenkinek van jogsija, akkor nekem miért ne lehetne? Most van lehetőségem rá, ki kell használni, sosem lehet tudni. Aztán meg csak néztem kifele a fejemből sűrűn pislogva, amikor röpködtek az osztott pályás út meg kilométerszelvény meg hasonló szavak az órán.
-A fejemben egyszerűen nem szűnnek születni az újabbnál újabb kreatív ötletek, és nehéz megállni, hogy legalább valamit ne csinálgassak.
-Olvasnék is. Amikor megjöttem, első dolgom volt megvenni Syrie James Charlotte Bronte titkos naplóját, mert régen olvastam ugye Jane Austen naplóját, amit még Jucus beszámolója alapján fedeztem fel, és akkor tetszett, hát alig vártam, hogy a következőre is lecsaphassak, mert Charlotte Brontet is nagyon szeretem (főleg a Különös tanítvány tetszett nagyon, de persze zsenge leányka koromban a Jane Eyre is nagyon ott volt:))). Még nem fejeztem be, de igen kellemes olvasmány, kedves hölgyeim, melegen ajánlom szíves figyelmükbe!:)
(trükkösen előrelapoztam, hogy elolvassam az utószót, mert ugye Jane Austen naplójánál jól átverték a kedves publikumt és csak a végén vallotta be az írónő, hogy nem is igaz a történet, itt viszont úgy tűnik, igaz az egész, csak kicsit ki lett színezve, hogy érdekesebb legyen. Csendben megjegyzem, néha a Büszkeség és balítéletet vélem felfedezni egy-egy jelenetben)

No szóval azt is olvasom, de közben kiolvastam Marguerite Yourcenar Mint a futó víz
 három kisregényből álló kötetét is. Nehéz lenne bármit is írni róla, vagy csak nagyon sokat, vagy nagyon sokat idézve. Inkább csak a fülszövegből idézek, mert olyan jól megfogja az érzést:
"Ha egy jelzővel kellene jellemeznünk a hazájában ünnepelt és világszerte ismert Marguerite Yourcenar könyveit, azt mondhatnánk rá, hogy "szépek". Valami klasszikus nemes derű és emberméretű emelkedettség utóíze marad belőlük az olvasóban, a tragikus történetekből is."
Ennél sokkal-sokkal több van benne, olyan gondolatokat fogalmaz meg, amiket valahogy nem szokás kimondani, amik olyan mélyek, olyan nehezek, mégis olyan egyszerűen és könnyen említi, észre sem veszed, megbújik a sorok között, a gondolatok a leírások között. Na jó, nagyon ügyetlenül írok én könyvismertetőt, ezért nem szoktam egyébként:)) ráadásul most sietek, még át kell néznem a francia igeragozást, nem érek rá magvas gondolatokat szépen megfogalmazni:) Mondom én, hogy szétszakadok minden irányba! Egy barátom hozott nekem még három André Gide könyvet is, hogy olvassam, pont aznap, amikor kijöttem az antikváriumból, mert végre megtaláltam az én imádott Beauvoiromtól a Megtört asszonyt. Mikorra lesz időm őket is kézbe venni???? Ja, és tegnapelőtt megyek el a Libri előtt, és már rég láttam a neten, hogy megjelent Vass Virág első regénye is, de gondoltam, na erre aztán én nem adok ki pénzt, de majd kifúrja az oldalamat a kíváncsiság, mert végülis ha összefutottam a cikkeivel, elolvastam és néha még tetszett is (néha meg nem, mert a felét nem értettem mert nagyon szeret olyan titkolózósan, kikacsintósan írni, én meg nem értem soha az utalásait). Most meg egyet fizet kettőt kap akcióban volt, sokat hezitáltam, hogy egy másik nőiponyvaíróval kombináljam vagy Réz Andrást tiszteljem meg? Végül mégis Fejős Éva mellett döntöttem, mert a Bangkok tranzit is lekötött három estére, amikor olvastam, rágóguminak jó volt (ha nem veszi komolyan az ember, akkor nem rossz az, nem ír rosszabbul, mint oly sok felkapott, magyar kortárs szerző, csak nem elég sznob műfajban alkot, ezért szokás irodalmi körökben lehúzni), viszont Réz András álokoskodásai néha felbosszantanak, még ha eddig el is olvastam tőle mindent, most nem tudnék ráfanyalodni. Szóval uhhhhhhh, na megyek.....................................................................................

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY KÖVETKEZIK
Ha esetleg Laura néven ír valaki hozzászólást és ez a kép van mellette, és nem látható a profil, az is én vagyok, csak a levelezős postafiókomból, és véletlenül elfelejtettem váltani. Szóval csak mert néha eltévesztem, aztán mégiscsak jobb, ha előre szólok, mintha törölném, átjelentkeznék, magyarázkodnék, stb.
a képet még réges-régen találtam a neten valahol, meg nem tudnám mondani, honnan van.

Feb 13, 2010

Valentin napra(?)

Nem vagyok híve ennek a "szép" ünnepnek, soha, semmit, senkinek, és nekem sem. Van egy nagyon jó barátom, képzeljétek, szegénynek február 14-én van a születésnapja. Egy teljesen átlagos napon született szegénykém, és mi lett belőle! Na mindegy, azért idebiggyesztek egy nagyon ideillő számot, mert SZÉP! (nem, semmi komolyzene, ígérem, tetszeni fog!!;)).



Igazából tegnap netezgettem, és általába ha valakinek automatikusan zenél megnyitásor a blogja, azzal a lendülettel be is zárom az oldalt, akár tetszik a szám, akár nem. Ez nekem túl erőszakos, miért nem lehet belinkelni, és ha érdekel, majd meghallgatom? Mi van, ha akkor nincs kedvem pont azt hallgatni, vagy mást hallgatok?? Sőt, kerültem már kellemetlen helyzetbe, amikor a munkahelyen titokban neteztem, és nem voltam elég elővigyázatos és hát... De tegnap jó pillanatban kapott el valakinél ez a szám, ráadásul pont nem hallgattam semmit. Imádom ebben a feldolgozásban!!! (A Coco Mademoiselle Keira Knightley-val készült reklámjában hallható ez a változat. Imádom ezeket a reklámokat, de azt nem linkelem be, nálam mindig kiveri a biztosítékot KK bamba arca).

Ezt pedig szeretettel küldöm Mónikának, ha ismeri, azért, ha nem, akkor azért. Kellett neki kiraknia fejlécbe Audrey Tautou-t az Együtt lehetnénkből!:) De mindenkinek ajánlom, gyönyörűszép reklám!! (az a Jean-Pierre Jeunet rendezte, aki az Amélie-t is)

Feb 11, 2010

Letűnt korok nyomában

Most, hogy otthon vagyok, egyre-másra találom meg régi munkáimat, amiket soha nem töltöttem fel a "galériámba". Hoztam egy kis válogatást belőlük, a különlegesebbek, amikben van valami szokatlan, saját ötlet vagy csak nem a tőlem megszokott stílus. Ennek a kis angyalkának nincs ruhácskája, mert félbemaradt, de nem is nagyon akaródzik befejezni, szeretem őt úgy, ahogy van. Egy hurkapálcikára húzott fagolyó az alapja és frivolitészárnyacskák (folytattam a hajócsipketutorialomat, pedig nem azt terveztem mára, csak így alakult:)).
Imádom a csaj pofikáját, minden szerénység nélkül mondhatom, nagyon édesre sikerült megrajzolnom:))
Egy hímzett óra, nyáron lesz három éve, hogy megcsináltam, abból az időszakból már bőven vannak munkáim a galériában, nem is tudom, miért maradt ki. Na nem baj, itt van. Készletben volt, Barcelonában vettem nyaralás alatt, 40-es selyemszitán van hímezve:
 
Egy mini képecske, a keretet az Auchan szemétvásárán turkáltam olcsón, és erre ihletett:)) Valentin nap környékén különösen aktuális:) Szaténra hímezve panama segítségével (most jut eszembe, régen valakinek ajándékoztam egy Tatty Tedyt szintén szaténra hímezve, kép nincs)
Régen nagyon sokat gyöngyöztem, mostanra már kimerítettem magamnak a gyöngyből készíthető dolgok tárházát, nem tud lekötni.
Pedig szép kis gyűjteményem van gyöngyből, nagyon szeretem őket! Régen Moszkvában elég jó áron lehetett kapni cseh gyöngyöt, hol volt még akkor a Mill Hill?:)) Tudom, hogy még hasznukat veszem, csak most pihennek.

És végül, de nem utolsósorban egy barátnőmtől kapott kulcstartó, ami az ágyam fölött lóg (a másik oldalán Laucica felirat van:)))

Feb 10, 2010

Tojás, tojás, tojás

Ha már ígértem, itt egy újabb kép. A színe valamiért most nem olyan szép, nem csillog a sok-sok Kreinik, azt hiszem tölteni kéne az elemeket a fényképezőgépben, de már annyi kép volt róla, úgyis ismeritek:) A lényeg a haladás. Az egyik árnyalat majdnem elfogyott, ezért gondoltam, akkor már elhasználom az egészet, ezért mentem bal oldalt fel. Emlékeztet, hogy azt kell megcsinálnom, mielőtt engedélyt adok magamnak a selyemfonalakhoz. A bal láb nincs még kontúrozva, bal oldalt a lila közepén, ahol már minden telibe van hímezve, a kihagyásnál gyöngy lesz (ugyanúgy, ahogy a két láb két külső szélén)

Meg a nap poénja, egyszerűen nem tudom túltenni magamat rajta. A kefírek között válogattam, amikor megláttam az "Alföldi Kaukázusi kefírt":)). Azóta ezen rötyögök. Jó, értem én, miért hívják úgy, ahogy, de nem tudtak volna egy kicsit odafigyelni a feliratra????  Nem vettem meg, nem győzött meg.

Feb 8, 2010

Díjat kaptam:))

 Jucustól :)

A játékszabályban az szerepel, hogy
  • meg kell köszönni! Persze, hogy megköszönöm, külön felhívás nélkül is, hiszen aranyos volt, hogy gondolt rám!:)
  • ki kell tenni. Ki is teszem! Már egy ideje gondolkodom, hogy össze fogom szedni a díjakat és kirakom oldalra, úgyhogy lehet, hogy oda is felkerül hamarosan.
  • be kell linkelni az illetőt, akitől kaptam. Megvolt, de ismétlés a tudás anyja, Jucushoz amúgy is érdemes benézni!!
  • Írni kell hét dolgot magamról. Nem olyan egyszerű ám az!
  • Tovább kell adni 7 blogtársnak. Adjam? Adom! 
  • be kell linkelni őket. No ez a rész a legmacerásabb. Akkor belinkelem Dórát:) Meg a másik Dórát! Judit és Mónika és Márta néni és Katha és Mia is legyen kedves írni hét dolgot magáról, mert fúrja az oldalam a kíváncsiság, mi szépet tudnak mesélni magukról!:) Mia főleg, tessék csak visszajönni kis közösségünkbe!:)
  • Megjegyzésben szólni nekik, hogy díjat kaptak. Egy pillanat, és az is meglesz!:)
A hét dolog meg rólam. Hmmmm.... lássuk csak.... kedves vagyok, aranyos, okos, szép, imádnivaló, tehetséges és főleg szerény!!!!:))) Na jó, jó, vicceltem;)  *
1. Megvan még a mandulám!
2. Kólafüggő vagyok, a zero a kedvencem, mert az a régi coca-cola light. Pedig utálom, de mégis, olyan ez, mint másoknak a cigi. Néha elvagyok nélküle, néha nem bírom. De legalább nem büdös!
3. Ha valaki megkérdezné, mi a kedvenc szinem, nem tudnék rá válaszolni. Attól függ hol, min, mikor. (tegnap néztünk valami filmet, ahol a házastársakat úgy tesztelték, hogy nem fiktív házasságot kötöttek-e, hogy buta kérdésekre kellett válaszolniuk egymásról. Milyen testápolót használ a kedves felesége? -kérdeznék JB-től. Amit éppen leemelt a polcról, ő maga sem emlékszik rá. Mi a kedvenc színe? Attól függ. Ruhában? Tapétában? Virágban? Jaaaaaaajmáááááááár!)
4. A pénztárcám úgy dagadozik, hogy mindig erőszakolni kell, hogy becsukjam. Sajnos nem a pénztől, hanem mindenféle féltve őrzött régi vonatjegyektől, kézimunkaboltok névjegykártyáitól, kis Moleskine jegyzetfüzettől tollal (ha menet közben megszállna az ihlet vagy elém ugrana a világ legszebb akármije, amit le kell rajzolni és részletesen körbeírni, hogy minél jobban emlékezzek rá, amikor egy saját ugyanolyat csinálok, aztán persze mégsem csinálom meg, de a szándék a fontos!:)). Van még egy 3D-ben nézhető képeslap is, sosem lehet tudni, mikor lesz kedvem a cári udvarba menekülni a világ elől;)
Zichy Mihály Ball in the Concert Hall of the Winter Palace during the Official Visit of Nasir al Din Shah in May 1873 
(nem találtam meg a magyar címét a festménynek)

5.  Töltőtollal írok, mert nagyon szép és mert ódivatú. Aztán bosszankodom, hogy elmaszatolódik.
6. Azért is írok töltőtollal, mert a golyóstollat túlságosan rányomom a papírra.
7. Egyszer, régen, ezer éve jártam grafológia tanfolyamra, és tudom, mit jelent, ha valaki túl erősen nyomja rá a papírra a tollat, vagy hogy mire utalhat a töltőtoll használata. Még egy pont a töltőtoll javára, a látszat:)

Kreativításom nem tért vissza, hát kotlottam a hétvégén. Most már kész van a tojásom harmadik lába is. Úgy döntöttem, ráhasalok az ügyre, Big Boy áhitattal néz és drukkol. A kép szombat este készült, ott még nem teljes a lába, majd rakok fel rendes képet, ha befejeztem még egy részt.
* vagy mégsem? :-P

Feb 3, 2010

Kedves Naplóm!

A napokban valahogy nem füllik a fogam semmihez, ritkán fordul elő, hogy huzamosabb ideig ne legyen kedvem semmit készíteni, már elkezdenék aggódni, de mindig eszembe jut az indok. Tudniillik kitaláltam magamnak egy táskát (jaj, nem fogjátok elhinni, rózsaszínű!! Természetesen:)), de valahogy csak a részletek vannak meg, de nem akar kerek egésszé összeállni, nem tetszik, és elveszi a kedvemet. És ahelyett, hogy feladnám és másra kezdenék el koncentrálni, nem teszem, egyszerűen makacsul ragaszkodom ahhoz az ötlethez, hogy márpedig én abból az anyagból akarok csinálni, azzal a fonallal, azzal az izével. Nem tudok túllépni a dolgon.
Tegnap találkoztam Dórával, odaadtam neki Cseburáskát. A beszámolók alapján azt hiszem, örült:))) No hát én is izgultam, mondtam, nem vagyok egy társas lény, nehezen barátkozom, de ő aranyos!:)) utána még fél órát aggódtam, ugye nem mondtam semmi hülyeséget, vagy mittudomén:)
Aztán bementem, ha már arra jártam, az Üllői úton sorakozó kreatív boltokba, célom nem volt, csak fel akartam mérni a terepet, rég jártam arra. Mondjuk a Meseboltban az anyagok árától lehidaltam, nyeltem egyet és továbbálltam emészteni kicsit. Az egyik anyagba beleszerettem, de hát az ára meglepett, és nem volt ötletem, mit csináljak belőle. A gyöngyboltban meg vettem néhány kapcsot a legújabb hajócsipke-projekthez, meg nem tudtam megállni, és vettem egy szép órát, amihez magadnak kell megcsinálni a szíjat. Amihez már három ötletem van, de még nem döntöttem, mert még fékez az agyam a rózsaszínű táska miatt.
Ezután beiratkoztam francia nyelvtanfolyamra, ami szép és jó, csak egy bökkenő van vele: 7.30-kor kezdődik, hetente négyszer. REGGEL 7.30-kor!!! Lövésem sincs, hogy fogom ezt csinálni, nem azért, mert nem tudok felkelni, hanem mert akkor még sehogysem fog az agyam, ha megpusztulok sem. Van már tapasztalatom ebben, mire munkára tudom fogni az agyam, pont vége lesz az órának. Majd igyekszem, más választás nincs, a tanfolyam végén pont randim van JB-vel, akkor már beszélnem kell vele. Kezdőtől alapfokig 6 szintjük van, engem a második szintre raktak be, mert nem tudok írni, és angolul válaszolok automatikusan, ha franciául kérdeznek (ja, a poén az egészben, hogy a bátyám a múltkor bejelenti nekem, "te, neked francia akcentusod van, amikor angolul beszélsz!", ami fájt, mindig is ki voltam bukva a francia akcentustól, de végülis megértem, végülis JB-vel beszélek a legtöbbet angolul, plusz a baráti körével, nem csoda, hogy átragadt majd' két év alatt). De amit beszélnek hozzám franciául, vagy egyszerűbb dolgokat leírva abszolút értek. Most már csodát várok attól a tanfolyamtól.
Este pedig elmentem színházba. Magamtól sosem mentem volna a MU Színházba a Konyha c előadásra, de annyira kíváncsi voltam, mi sikeredett abból a 7 évvel ezelőtt megismert srácból, akinek minden vágya az volt, hogy színész legyen! Kb 6 éve láttam őt utoljára. Amikor utána kijött, kérdezte, na, milyen volt? Mondtam, drágám, én az ennél klasszikusabb darabokat kedvelem. Leszúrt, hogy amikor kinézett a közönségre, mindenki nevetett, csak én ültem egyenes háttal és kifejezéstelen arccal. Ó, ez jellemző rám!:) Gyűjtöm be az információt, nem érek rá mosolyogni:)) De meg kell, hogy mondjam, nem is volt olyan nagyon rossz, mint vártam, végülis akár ajánlanám is, ha van egy szabad estétek! Kreatív, az már biztos:))

Feb 1, 2010

Zsebkendő és Cseburáska

1. A zsebkendő. Kb 4 évvel ezelőtt vágtam neki, életem első (és még mindig egyetlen) laposhímzéssel készült munkájának. Hogy honnan jött az ötlet, hogy nekem sürgősen csinálnom kell ilyet, megtaláljátok a gyommentes blogban (érdemes elolvasni, szerintem nagyon aranyos:))). Akkor nem fejeztem be a hajócsipke rávarrását, mert nem tetszett a varrás (kézzel csináltam), és elment tőle a kedvem. Most meg pakolászás közben megtaláltam és gondoltam ha elszúrom, nem baj, ha megcsinálom, örülök, hogy befejeztem, de pont jó lesz arra, hogy azon teszteljem a megjavított varrógépemet. A szerelés menete: apukám fogta a varrógépet, forgatta, csavarozta, olajozta, mondta, így meg úgy csinálják ezt a repülőgépeken, és már kész is volt, működőképes, jobb, mint újkorában. Legközelebb még repülni is fog a varrógépem, ha ilyen hozzáállással szerelik! (erről jut eszembe, zárójelben mondom, a macskás blogon meg ott a beszámoló, hogyan repültek a macskák, hogyan szivattak meg a reptéren 130 euróra és most hogy érzik magukat. Oda inkább képeket szoktam kirakni, de nem akartam ide sokat írni a macskákról, akit érdekel, átnéz oda is:)). Egy pár függönyt is megvarrtam közben, arról nincs kép, azt csak felvarrtam. Anyukám szereti a függönyöket, Amszterdamban a török piacon pedig olyan szépeket lehet kapni nagyon olcsón (5 euró métere, hímzettek, csipkések, mindenféle, nagyon-nagyon szépek), hogy muszáj volt venni még kettőt!



Ha legközelebb zsebkendővarrásra adom a fejemet, akkor már tuti máshogy fogom csinálni:)
2. Cseburáska. Tegnap végre volt ihletem, hogy befejezzem Cseburáskát, amit két hete Dóra kért tőlem az ő Kolosának. Sokáig tartott, de a pofijának nem akartam nekiállni kapkodós, szétszórt módon, ihlet nélkül, abból nem sok jó sült volna ki. Ezúttal már vidámat csináltam, de így is kicsit mafla vigyora lett. A száját meg a szemöldökét hímeztem, az első Cseburáskánál nem nagyon tetszett az az applikálós megoldás. Ezt talán nehezebb leszakítani:))) Remélem befogadják! Pincevirág cicámat hívjuk néha Cseburáskának, mert neki is olyan a pofijának a színe, ezért van vele fényépezve. Távoli rokonok;)

Jan 22, 2010

Készülünk haza

SEGÍTSÉG! Hol van Budapesten (Észak-Pest környéke) egy jó, olcsó, megbízható Janome-varrógépszerelő???? Olyan jókor sikerült nagyon bután eltörni a tűt (az én hibám, nem kellett volna kapkodnom), ezzel együtt a tűtartó csavar menetét, hogy nem volt már idő elvinni az itteni szerelőhöz, úgyhogy Budapesten kell megjavíttatni, viszont a neten talált címekből nem sikerült olyat kibogarásznom, ami szimpatikus lenne, bár még körülnézek, de hátha valaki tud egy jólbevált címet, mégiscsak egyszerűbb:) Előre is köszönöm!!!!!

Tudom, ennek a képnek a macskás blogban a helye, de most inkább illik ide. Az elmúlt napokban semmit sem csináltam, csak pakolunk gőzerővel, holnap nagyon-nagytakarítás, stb. Aztán vasárnap repülünk. A macskáknak ki lettek rakva a dobozok, hadd barátkozzanak velük. Megy nekik, még arra is rájöttek maguktól, melyiket kinek szántuk! Remélem ilyen lazán fognak csücsülni a repülőgép csomagterében is.

Ja, egy kreatívkodás volt, megjavítottam a falat, amiről véletlenül leszedtük a vakolatot. Mondjuk a fal minősége a hibás, nem mi vagyunk olyan vadállatok, de azért irtó büszke vagyok magamra, hogy olyan szépen sikerült, hogy alig látszik! Az albérlet szépségei. Meg van egy félig elkészült Cseburáska, akinek a lábai, a mancsai és a feje még külön van és nincs szeme, aztán olyan lelkesen pakoltam, hogy elpakoltam a cérnámat, amivel varrtam össze, úgyhogy az már Budapesten van, mert a bátyámék meg elvittték a cuccaimat kocsival. Túl sok volt:)) Még az amarillisz is hazament Pestre, csak kicsit fagyott meg. Pont virágzása teljében szelte át fél Európát, de úgy tűnik, megbocsátott (ez még utazás előtti kép).
Közben meg belelkesedtem a virágpiacon, amikor azt mondták, hogy a tulipánhagymákat simán lehet erkélyládában, cserépben is ültetni, mondták, most kell ültetni, hogy tavasz végén virágozzon minden, plusz egy csomó jácinthagymát is hazaküldtem, úgyhogy bepróbálkozom velük. Meg mégegy amarilliszt is ültetünk majd a kedvenc kertész-segédemmel, a fekete macskával, Big Boy-jal, méghozzárózsaszínűt!

Jan 17, 2010

Enchantment of Winter sokadszor

Fázisfotók. Nem sokkal lett nagyobb, csak a székesegyház körüli kék hátteret csináltam meg, és kontúroztam rengeteget.
Megzsaroltam magam, hogy csak akkor kezdhetek hímezni a selyemfonalakkal, ha már megvan legalább három lába és eljutottam az arany részekkel a selyemfonalak kezdetéig, és nem belehímzek a közepébe. 
Befejeztem a székesegyház kontúrozását, ami 1x1 szálon van hímezve, olyan apró és olyan sok a kontúr, hogy muszáj volt leszednem az álló hímzőkeretről, mert fájt már mindenem és alig haladtam, alig láttam. Utána már, kis kézi kerettel jobban haladtam, viszont alig pár helyen látni a kontúrt, inkább csak érezni, hogy kicsit hangsúlyosabb lett (ilyen szögből jobban látni:)).
Annál szebb a kontúr a nagy, 2x2-es részen, ahol nem saját színével, hanem sötétebbel kell csinálni, és gyönyörűen kiemeli a sárga 5 árnyalatát! Most már a borzalmas mennyiségű félkereszt is értelmet nyert legalább. A jobb oldalról  meg középen néhol hiányzik egy-egy sor gyöngy, azt majd a végén persze (a középső angyalon ott a gyöngy, nem tehetek róla, nem bírtam magammal...)
A képen nem nagyon látszik, de a középső angyal nagyon kis huncutul mosolyog, ezt azzal magyaráztam, hogy miközben csináltam, Yann éppen mesélte egyik legújabb kis stiklijét és azon nevettünk, még az angyal is:)
És egy kép az amarilliszemről. Annyira  lassan nyílik ki a dög, viszony olyan viccesen néz ki ebben a fázisában:)))  November vége felé ültettem el a hagymát, nem nagyon mertem, de JB anyukája adta és elmagyarázta, hogy úgy különösebben nem is kell vele foglalkozni, csak a hagyma elszáradt gyökereit leszedni, meghagyni a jókat, elülteni földbe, hogy kb az 1/3-a kilógjon, locsolni és várni. Vártam, vártam, és semmi. Aztán egyszercsak nekiállt kinőni egy "bot" a hagymából. Most meg már ez lett belőle:))) Nem volt egy bonyolult folyamat:) Mellette van még egy bimbó.

Jan 12, 2010

Frivolité tutorial és behavazott Amszterdam

Megcsináltam végre a tutorialt, hála valami nyavajás vírusnak. Zseniális, hogy pont most fekszem ki, a múltkor színtiszta megfázásom volt, ráadásul az én hibámból, aláírom, de ez most olyan tipikusan fáj az összes izmom, fáj mindenem, pocsékul vagyok, tuti vírus. Több hónapon át semmi bajom, aztán egy hónapon belül másodszorra dőlök ágynak. Azon gondolkodtam, hogy ennek most már valami pszichológiai oka van, jövő hét az utolsó hetem itt, nehéz megemésztenem. Mindegy, legalább két alvás között megcsináltam a hajócsipke-oktató összeállítást. A szokásos helyen, tessék azt reklámozni, fertőzzünk meg mindenkit!!!!! Nem is értem, miért nincs magyarul leírás, próbáltam legalább szakkiejezésekre rákeresni, de nem sok sikerrel, egy magyar hajócsipkéző oldalt találtam, de megsértődtem, amikor semmit sem nézhettem meg regisztráció nélkül. Nem szeretem az ilyet, én megosztom amim van akárkivel. Na mindegy.  Most már van magyarul is, remélem még használható is! Azért a nem dumálós blogomra raktam, hogy ne ijesszem el az embereket a sok szövegemmel:)))))
Ezen kívül még hoztam néhány fényképet. Múlt héten gyönyörűen esett a hó, kimentünk sétálni és fényképezni.



Az én kedvencem:)))

A Rembrandtpleinen még állt a karácsonyfa, azóta már szétszedték


Gyönyörű templom a Spui (ejtsd "szpáü":)) térrel szemben

Hát nem csodaszépek a fák behavazva?:)

100% Amszterdam:)

Az ablakunkból

Szegény, fázós kacsák:( de megetettem őket! Már amennyi száraz kenyerem volt.

A képekre kattintva még látható az albumban néhány kép aznap délelőttről, a Vondelparkban