Gyűrűpárna

A fekete alapon lila képen dolgozom éppen (természetesen az a hölgyike is kapott nevet, Gertrud, ejtsd: Zsertrüd :)), péntekig muszáj befejezni, viszont hétfőn sürgős megrendelést kaptam, és hát nem tudtam nemet mondani.

Szombaton esküvő van, péntek este utazom haza két napra. Na nem az én esküvőm, hanem a bátyámé:) Amikor vettem a repjegyet, még nem tudtam, hogy hogyan fogok állni munkaügyben, úgyhogy nem mertem hosszabb időre menni. Az esküvő amolyan csak aláírjuk a papírt és jól van stílusú, semmi flanc, még csak menyasszonyi ruha sem lesz, ezért nagyon visszafogtam magam, hogy ne hímezzek valamit a témában a tisztelt ifjú párnak, de azért hétfőn kaptam egy emailt, hogy hát a menyasszony azért örülne egy gyűrűpárnának, legalább az adna valami esküvő-feelinget. Mivel a forma, a szín nem volt kötött, de az idő igen, hát esküvős-kacatos oldalakat nézegettem, ihletődtem (mert ha kútfőből csinálom, tuti belebonyolódok, és hát hímzésre, frivolitére nem volt idő). Szóval ez kerekedett belőle:) Eredetileg strasszos gyűrű fogná össze a masnit felül, de nem is találtam olyat, meg nem is akartam teljesen ugyanolyat, amit árulnak minden honlapon, azért legalább egy kicsit legyen egyedi. Ezek az öntapadós bogyók meg egyszerűen csodaszépek a fekete bársonyszalagon!
Egyébként már használatban van, pont jó a szomorú Cseburáskámnak: