Minden napra egy kis kép

Tegnap, mivel szét voltak fagyva a kacsóim, nem sok kedvem volt hímezni, ezért a (digitális) De fil en Aiguille gyűjteményemet lapozgattam (virtuálisan). És akkor megláttam őt. Őt. ŐT! És azonnal rohantam, méricskéltem és igen, gyanúm beigazolódott, tökéletes lesz az egy évvel ezelőtt vásárolt, azóta kihasználatlanul heverő gyönyörű  képkeretembe*, és olyan kicsi és gyors...
A hölgy a keresztségben a Leopoldine nevet kapta, azt hiszem kezd szokássá válni, hogy JB minden csajszinak, akit hímzek, nevet ad. Mondjuk én ezt a lányt inkább Marie vagy Julie-ként tudnám elképzelni, de JB azzal érvelt, hogy Victor Hugo lánya is Leopoldine volt, és igaz, hogy semmi csatlakozási pontot nem találtunk Victor Hugo és eközött a lány között, de hát kit zavar? Miközben varrtam, már százával láttam magam előtt a VintageVogue szabásminták címlapjáról szedett rajzok alapján készült magam tervezte hímzésmintákat. Még jó,hogy túl sok dolgot akarok megcsinálni, és nincs időm rájuk.

sajnos a középső kép borzalmasan rossz, de csak mert olyan sötét az idő, ha meg vakuzok, teljesen elrontja a színeket :(

*OK, egyébként akkoriban egy másik kép kedvéért vettem, de aztán pár nap után kiszedtem, mert azért mégiscsak kicsit túl negatív hangulata volt, és kinek van kedve azt bámulni? Egyébként azt a képet magam terveztem, nem voltam jó kedvemben, nyomasztott az az albérlet, ahol akkoriban laktam.