Elmaradások

Sok van:) Pár napja ránéztem a blog jobb oldalán lévő szégyenlistára. Tisztán a szemem előtt lebegett a kép 2009 januárjából, amikor az akkori kis padláslakásom (ha lesz pénzem, azonnal megveszem) padlóján ülve (imádok padlón ülni, ott vagyok a legkreatívabb) próbáltam összeszedni a megkezdett készleteket és hímzéseket. Na, eltelt azóta több, mint másfél év, és csak egyet tudtam leszedni a listáról (Dimensions Dreaming of Tuscany). Mit ne mondjak, fénysebességgel haladok! De azért nem mondom, hogy teljesen haszontalan volt a lista, mert azóta új kitbe nem kezdtem:) Még ha úgy is kell elrángatnom magam néha egy-egy új csoda láttán. És most gondolkodom, hogy kezdtem-e azóta olyat, amit nem fejeztem be. Nem emlékszem! Szóval azért ilyen logikával mondhatom azt, hogy ha lassan is, de biztosan kezdi a blogom behozni eredeti célját: hogy próbáljak ne újba kezdeni, hanem valami régit befejezni!:) Most három munka van porondon.
1. amit én úgy hívok, hogy utazóhímzés. Attól van ilyen hajtogatott állapotban, még mindig nem kapott feltekerhető tárolót. Mindig cipeltem magammal mindehova, de soha nem hímeztem. Pl az elmúlt három évben meg nem tudnám számolni, hányszor repült velem, aztán mégsem vettem soha a kezembe, mert a repülőn aludni szoktam. De most lelkesen újra belemélyesztettem a tűmet, mert annyira tetszik a kép! Persze nem garantálom, hogy az elkövetkező három évben befejezem, de azért igyekszem én....

2. pár bejegyzéssel ezelőtt írtam le egy tervet, most annak a kövér, idegesítő kis mihaszna angyalkáit hímzem, meg csinálom a hajócsipkét a tulipán köré. Úgy tervezem, hogy ahogy elkezdtem, be is fejezem, ezért nem kerül fel a szégyenlistára.

3. És most premier következik. Ronda képpel, mert nem volt kedvem újra lefényképezni, kipakolni, stb, meg már azóta került rá egy kis hajócsipke is, lógnak belőle megint a fonalak, szóval most megint nem sikerülne a jó kép. Ezt a képet meg úgy csináltam, hogy kikértem anyukám véleményét valamiről, ezért csak kutyafuttában készült. A szégyenlistán legyező néven fut, az álmaimban már kb 5 éve szerepel. Most már kezdek közelebb jutni a végéhez, de ez még csak a prototipus, mert a legnehezebb rész még hátravan, nem tudom, hogyan birkózom meg a keretrerakással, ezért sem merek rögtön egy olyat csinálni, amiről álmodozom. 40-es vásznra hímeztem.

Szóval az utolsó kettőt szeretném nagyon befejezni, a másik meg attól függ. Ha nem szorítja ki a fejemben egy újabb készülő minta. Amiből jaj, de sok van! Szakadok szét ezer felé.