Jucustól, olyan aranyos, hogy gondolt rám!!! Karácsonyi blogger sztár:) Én?:)
Meg kell vallanom, nem nagyon készülök a karácsonyra. Haza nem megyek, a körülmények kicsit komplikáltak most, vagy még annál is jobban. Szóval most a karácsonyozás annyiból fog állni, hogy majd hasfájásig eszünk JB-vel, a macskákat is pukkadásig tömjük, meg beszerzek pár fenyőágat, hogy jó szag legyen és bojkottáljuk az ünnepet:) Ja, de egy abszolút hirtelen, szinte utolsó pillanatban (ma este!) jött ötlettől vezérelve, némi jó körülmény közrejátszásával, jövő héten két napra azért egy hozzám közelebb eső városban összefutok a szüleimmel, úgyhogy nem marad el a decemberi szülő-Laucica találkozó :))!!!!!!!! Amióta tavaly májusban először megláttam a Thalyst, azóta álmodoztam róla, és most van rá jegyem, egy igazi-igazi álmom vált valóra!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Na tessék, amennyire be vagyok sózva, ki is ment a fejemből, hogy tovább kell adni! Szóval kérem szépen, küldöm szeretettel
Anitának, mert a karácsonyi tündérkéje gyönyörű, a keretben pedig egyszerűen tö-ké-le-tes!
Eszter, aki fantasztikus ajándékot készít a férjének, érdemes megcsodálni!
Judit, mert olyan szépen feldobta azt az egyszerű kis Tralala mintát, hogy még a végén kedvet csinál nekem egy hasonlóhoz:)
Goblen, akinek a keresztnevét sajnos nem tudom, viszont a tündérkék... hát a tündérkék nálam mindig dobogósak!!!:))) És vessetek egy pillantást arra keretezett karácsonyfára is, megéri ám!!!
ÉS MINDENKINEK, AKI ERRE JÁR, meg aki nem jár erre, annak is;)
Dec 9, 2009
Dec 7, 2009
A savanyú vénasszony
Az ollókészletet rögtön Yann orra elé dugtam, ha ehhez hozzányúlsz, megtudod, hogy Laucica veszélyesebb az olasz maffiánál. Mert ugye már két ollómat tönkretette.
Tegnap elhatároztam, hogy ma befejezem a Toszkánámat, de ahogy nézem, még mindig aaaaaaaaaannyit kell ülnöm rajta. Gőzerővel rajta vagyok már mióta, és még mindig sok van hátra. De a Dimensions az azért akkoris Dimensions, és még ha sokat is kell vele pepecselni, a végeredmény magáért beszél, imádom őket. Lenyűgöz ebben a képben, ahogy egy-egy színt kivarrok, és azzal egyre jobban kiadja a mélységét, mindig gondoltam, hogy le kellett volna fényképezni fázisaiban, ez pont olyan kép, ami nagyon látványosan változik hímzés közben. Na mindegy, most már késő:) De hamarosan kész lesz!:)
Jaj, és egy kérés. NINCS MEG VALAKINEK??? Készletben kicsit drága :(
Thea Gouverneur Cricket 3033A vagy L (aida, linen)
Sehol nem találom, szombaton még azt a kockázatot is vállaltam, hogy elmentem érte Kínába, ottragadtam hajnali négyig... tényleg veszélyes terület. Viszont sok-sok újabb mintával megrakodva tértem haza, leginkább párizsosakat lőttem, mert azt gyűjtöm. Ha kell valakinek valami innen, szóljon, megosztom szivesen!!!
Magamnak:))
Magamnak:))
Dec 4, 2009
Hercegnő cipellő
A Dimensions képemet nyúzom éppen, elhatároztam, hogy most már valamit befejezek, de ez a cipő dolog nem hagyott nyugodni amióta voltam az Ermitázsban. Sok-sok álmatlan éjszakát okozott, az a kisördög állandóan ott ült és duruzsolt. Ma épp sorsomba beletörődve böködtem a toszkán tájamat, mikor felsóhajtottam, és megadtam magam. Előszedtem minden anyagot, szalagot, mindent, amim van (sok van:)) párosítgattam, tervezgettem, majd kicsit átalakítva a Tilda papucsok szabásmintáját, megalkottam egy bal cipellőt. Direkt nem egy pár, és nincs agyondíszítve, mert ez csak egy amolyan vázlat, hogy egyrészt befogjam végre a kisördög száját, másrészt tudjam, hogyan is "működik". Messze nem tökéletes, kb 35-36-os, nagyon szűk lábra jó csak, úgy vágtam ki a rögtön, hogy ne legyen nagy, ráadásul első próbának nem szatént kellett volna választanom, túl nehéz vele dolgozni. Még ki kéne találni, milyen talpat lehet hozzá fabrikálni, hogy akár viselhető is legyen - néha nem átallom a piacon megtapizni a gyanúsan olcsó cipőket, mennyire is lehet felhasználni őket talp szempontjából, de ez csak amolyan felkészülés, ötletgyűjtés. Még nem jött el az ideje a cipőim készítésének, de tudom, hogy fel fognak még bukkanni munkásságom során... Hogy mikor lesz, azt nem tudom, 1-2-5-10 év múlva? Mindegy, lesz olyan korszakom, amikor behatóbban fogok foglalkozni a kérdéssel, az tuti:)
És most a nem varrásról szóló rész következik:) Ez itt az összes kedvenc ékszerem, egyik sem ér sokat:) A legkedvesebbek a bal felső képen, a cipőben lévők. Nem tudok fülbevalót hordani, mert azonnal begyullad, aranytól, orvosi fémtől, mindentől. Azt hiszem, most már be is nőtt a lyuk a fülemen, mindig 5 perc fülbevalóviseléstől 3 napig fájt a fülem. De az a pár a képen szerintem a legszebb, amit el tudok képzelni, Moszkvában szerettem bele:) A gyűrű meg ezer éves, az az első szerelem, még anyukámé volt, amikor még fiatal volt, de tavaly sajnos egy helyen eltörött, és az alpakkát egyetlen ékszerész sem tudja megjavítani, pedig bepróbálkoztam már mindenütt, otthon is, itt is, mindenféle ékszerésznél, de mindig ugyanaz a válasz, hogy ez nem forrasztható, csak önthető:(
A fekete selyemzsinóros, markazitberakásos nyaklánc ér a legtöbbet, azt Amszterdamban vettem kb egy éve, egy hónapon át jártam vissza abba a boltba, mert az eladó nem tudta a pontos árát, a tulajdonos meg beszerzőkörúton volt. Mire megjött, én már tűkön ültem, ritka az ekkora szerelem nálam. Cserébe a néni (aki maga tervezte ezt a nyakláncot, mert pont olyan, hogy mindenféle szép dolgot, plusz néhány saját dolgot árul a boltjában:))) elmagyarázta, hogy milyen kövek vannak benne, én meg jól elfelejtettem, csak a holdkőre meg a markazitra emlékszem. Most már jönnie kéne egy gazdag férjnek, aki majd igazi, drága ékszereket is vásárol nekem:) igaz, ékszerben szeretem a "szerelem" kategóriát, és amilyen egyszerű lány vagyok, még sose szerettem bele a drága ékszerekbe, túl "letisztult" a mai divat. Csak az igazán nagyon drága, exkluzív kategóriában találtam figyelemre méltót :))
Dec 3, 2009
Gertrude
Már vagy három hete kész, csak most jutott eszembe lefényképezni. Azóta már kétszer elázott az esőben, mert hát muszáj volt megsétáltatnom a városban.
Egy "művészi" kép, meg néhány részletes:)
Minta a De fil en aiguille-ből. Mi másból. Valamiből muszáj tanulnom a franciát:)
Update: kiraktam facebookra azzal a hátsó szándékkal, hogy a kommentezőket "licitáltatom", aki legalább háromszor azt mondja, hogy akarja vagy megdícséri, arra rásózom. Nem írtam ki a feltételeket, mégis elkelt. Bea barátnőm ott nyüszített, hogy akarja. Nem tudta, hogy pont erre vártam. Úgyhogy a táska megy Egyiptomba.
Egy "művészi" kép, meg néhány részletes:)
A képen látható cipő dekoráció, annyira kényelmetlen, hogy másra nem használható:( Pedig olyan szép!!! Még egy sárga rózsa hiányozna a képről, meg egy pezsgősüveg:)
Minta a De fil en aiguille-ből. Mi másból. Valamiből muszáj tanulnom a franciát:)
Update: kiraktam facebookra azzal a hátsó szándékkal, hogy a kommentezőket "licitáltatom", aki legalább háromszor azt mondja, hogy akarja vagy megdícséri, arra rásózom. Nem írtam ki a feltételeket, mégis elkelt. Bea barátnőm ott nyüszített, hogy akarja. Nem tudta, hogy pont erre vártam. Úgyhogy a táska megy Egyiptomba.
Nov 28, 2009
Minden napra egy kis kép
Tegnap, mivel szét voltak fagyva a kacsóim, nem sok kedvem volt hímezni, ezért a (digitális) De fil en Aiguille gyűjteményemet lapozgattam (virtuálisan). És akkor megláttam őt. Őt. ŐT! És azonnal rohantam, méricskéltem és igen, gyanúm beigazolódott, tökéletes lesz az egy évvel ezelőtt vásárolt, azóta kihasználatlanul heverő gyönyörű képkeretembe*, és olyan kicsi és gyors...
A hölgy a keresztségben a Leopoldine nevet kapta, azt hiszem kezd szokássá válni, hogy JB minden csajszinak, akit hímzek, nevet ad. Mondjuk én ezt a lányt inkább Marie vagy Julie-ként tudnám elképzelni, de JB azzal érvelt, hogy Victor Hugo lánya is Leopoldine volt, és igaz, hogy semmi csatlakozási pontot nem találtunk Victor Hugo és eközött a lány között, de hát kit zavar? Miközben varrtam, már százával láttam magam előtt a VintageVogue szabásminták címlapjáról szedett rajzok alapján készült magam tervezte hímzésmintákat. Még jó,hogy túl sok dolgot akarok megcsinálni, és nincs időm rájuk.
A hölgy a keresztségben a Leopoldine nevet kapta, azt hiszem kezd szokássá válni, hogy JB minden csajszinak, akit hímzek, nevet ad. Mondjuk én ezt a lányt inkább Marie vagy Julie-ként tudnám elképzelni, de JB azzal érvelt, hogy Victor Hugo lánya is Leopoldine volt, és igaz, hogy semmi csatlakozási pontot nem találtunk Victor Hugo és eközött a lány között, de hát kit zavar? Miközben varrtam, már százával láttam magam előtt a VintageVogue szabásminták címlapjáról szedett rajzok alapján készült magam tervezte hímzésmintákat. Még jó,hogy túl sok dolgot akarok megcsinálni, és nincs időm rájuk.
sajnos a középső kép borzalmasan rossz, de csak mert olyan sötét az idő, ha meg vakuzok, teljesen elrontja a színeket :(
*OK, egyébként akkoriban egy másik kép kedvéért vettem, de aztán pár nap után kiszedtem, mert azért mégiscsak kicsit túl negatív hangulata volt, és kinek van kedve azt bámulni? Egyébként azt a képet magam terveztem, nem voltam jó kedvemben, nyomasztott az az albérlet, ahol akkoriban laktam.
Nov 27, 2009
Párizsban jártam
vágyaimban, ezt a kis képeslapot hoztam:)
Ma kizártam magam a lakásból, egy órát fagyoskodtam az utcán (a szomszédos irodából a lányok megengedték, hogy küldjek tőlük egy emailt JB-nek), mire végül megmentettek. A termosztát meg az éjjel felmondta a szolgálatot, egy fél órába telt, mire sikerült beállítani, most a macskákkal körbeültük a finom meleget árasztó radiátort és duzzogunk. Míg fagyoskodtam, a kis gyufaáruslánynak képzelve magam megálmodtam, hogy ezt az apróságot, ami még nincs végleges formábaöntve varrva még nem is mutattam be, és kitaláltam mellé azt is, hogyan fényképezzem le. Imádom a színeit, ezért volt muszáj megcsinálnom:)) A De fil en aiguille-ből származik a minta.
Ma kizártam magam a lakásból, egy órát fagyoskodtam az utcán (a szomszédos irodából a lányok megengedték, hogy küldjek tőlük egy emailt JB-nek), mire végül megmentettek. A termosztát meg az éjjel felmondta a szolgálatot, egy fél órába telt, mire sikerült beállítani, most a macskákkal körbeültük a finom meleget árasztó radiátort és duzzogunk. Míg fagyoskodtam, a kis gyufaáruslánynak képzelve magam megálmodtam, hogy ezt az apróságot, ami még nincs végleges formába
Nov 16, 2009
A blogszületésnapi ajándékom
mostantól megtalálható a gyommentes blogomban. Mint mondtam, ebben maradok mindenképpen és itt van többminden, az meg csak a szép, azoknak, akiket nem érdekel a sok dumám, vagy csak nem értik:) Viszont most egy olyat teszek közzé, ami csak ott lesz megtalálható, exkluzív dizájn Laucicától (aki megint Diortól lopott, elnézést...:)), a szép blog kedvéért! (annak a címét módosítottam, kicsit kevertem-kavartam, csavartam, "klónoztam", így most új címe van az új blogomnak, viszont hozzászólásokkal, követőkkel, a profilommal). Szóval fogadjátok szeretettel az ajándékomat, jó sokat dolgoztam rajta, ha akarjátok, reklámozzátok!:)
Csak minta van és leírás, amit elkészítettem, majd odaadom anyukámnak, mert tuti tetszeni fog neki:P
Nov 14, 2009
Hermitage Amsterdam képekkel:)
http://www.hermitage.nl
Ez egy új múzeuma Amszterdamnak, Amstelhof épületében, az Amstel folyó partján. Több, mint 300 éven át öregek otthonaként funkcionált az épület, ami egy idő után már nehezen tudta kiszolgálni a modern igényeket, 3-4 évvel ezelőtt végleg bezárták és kezdték el átalakítani múzeummá. A múzeum idén júniusban nyitotta meg kapuit, az első kiállítása a cári udvar életét hivatott bemutatni.
"At the Russian Court, Palace and Protocol in the 19th Century"
No és akkor következzen az én szerény véleményem:)
Az épület kívülről egyszerű, de igazán impozáns, én akár szépnek is mondanám, az Amstel folyó partján gyakorlatilag szétterpeszkedik, a főbejárathoz a belső udvaron át lehet bejutni. Belül viszont az egész olyan modern, hogy nekem csalódást okozott, olyan rideg. OK, én láttam az igazi Ermitázst, ami ugye a pétervári Téli Palota, ahol a gazdag cár ücsörgött, ezért voltak nagy elvárásaim, meg hát ha figyelemmel kíséritek akár fél szemmel is a blogomat, észrevehettétek, hogy nem szeretem a modern dolgokat, annál inkább a klasszikus, barokkosan csicsás stílust:) Viszont amikor beléptem az első terembe, ahol a bálok világa volt bemutatva, azért sikerült elfelejtenem, hogy az épület belülről milyen gyér. Azok a ruhák, azok a festmények!!! Óóóóóóóóóó... És egye fene, abban a teremben nem is olyan rosszul próbálták ellensúlyozni az épület hiányosságait: a fehér falakra egyszerű, fekete vonalakkal felfestve mindenféle ablak, stb. Sajnos fényképezni nem lehetett, amit én komolyan is vettem, és csak amikor már nem bírtam cérnával, lőttem suttyomban pár képet a telefonommal. Mások pofátlanul fényképezőgéppel mászkáltak, szóval igazolva éreztem magam, ha a kedvenceimről csinálok képet, annyira megihletnek az ilyen dolgok!! Most már bánom is, hogy nem volt fényképezőgépem, mert amikor kimentünk a múzeum boltjába, egyetlen nagy, vastag, drága könyvön kívül (amiben nem találtam meg a kedvenc ruhámat) szinte SEMMI nem volt a kiállításról, alig egy-két képeslap. Viszont mindenféle giccses bóvliból akadt bőven.
Visszatérve a kiállításra: csodaszép festmények, ruhák, legyezők, esernyők, amiket órákon át lehetett volna tanulmányozni. Olyan aprólékos munkával készültek akkoriban a dolgok!!! Selymek, bársonyok, csipkék! Olyan szépséges hímzések, festmények, hogy attól féltem, ott fogok elájulni, nyöszörögve, hogy én is akarok, én is, én is, én iiiiiiiiiiiisssssssssss......................
No és akkor következzen az én szerény kiállításom, amit a telefonommal csináltam
.jpg)
.jpg)
.jpg)

Ez egy új múzeuma Amszterdamnak, Amstelhof épületében, az Amstel folyó partján. Több, mint 300 éven át öregek otthonaként funkcionált az épület, ami egy idő után már nehezen tudta kiszolgálni a modern igényeket, 3-4 évvel ezelőtt végleg bezárták és kezdték el átalakítani múzeummá. A múzeum idén júniusban nyitotta meg kapuit, az első kiállítása a cári udvar életét hivatott bemutatni.
"At the Russian Court, Palace and Protocol in the 19th Century"
No és akkor következzen az én szerény véleményem:)
Az épület kívülről egyszerű, de igazán impozáns, én akár szépnek is mondanám, az Amstel folyó partján gyakorlatilag szétterpeszkedik, a főbejárathoz a belső udvaron át lehet bejutni. Belül viszont az egész olyan modern, hogy nekem csalódást okozott, olyan rideg. OK, én láttam az igazi Ermitázst, ami ugye a pétervári Téli Palota, ahol a gazdag cár ücsörgött, ezért voltak nagy elvárásaim, meg hát ha figyelemmel kíséritek akár fél szemmel is a blogomat, észrevehettétek, hogy nem szeretem a modern dolgokat, annál inkább a klasszikus, barokkosan csicsás stílust:) Viszont amikor beléptem az első terembe, ahol a bálok világa volt bemutatva, azért sikerült elfelejtenem, hogy az épület belülről milyen gyér. Azok a ruhák, azok a festmények!!! Óóóóóóóóóó... És egye fene, abban a teremben nem is olyan rosszul próbálták ellensúlyozni az épület hiányosságait: a fehér falakra egyszerű, fekete vonalakkal felfestve mindenféle ablak, stb. Sajnos fényképezni nem lehetett, amit én komolyan is vettem, és csak amikor már nem bírtam cérnával, lőttem suttyomban pár képet a telefonommal. Mások pofátlanul fényképezőgéppel mászkáltak, szóval igazolva éreztem magam, ha a kedvenceimről csinálok képet, annyira megihletnek az ilyen dolgok!! Most már bánom is, hogy nem volt fényképezőgépem, mert amikor kimentünk a múzeum boltjába, egyetlen nagy, vastag, drága könyvön kívül (amiben nem találtam meg a kedvenc ruhámat) szinte SEMMI nem volt a kiállításról, alig egy-két képeslap. Viszont mindenféle giccses bóvliból akadt bőven.
Visszatérve a kiállításra: csodaszép festmények, ruhák, legyezők, esernyők, amiket órákon át lehetett volna tanulmányozni. Olyan aprólékos munkával készültek akkoriban a dolgok!!! Selymek, bársonyok, csipkék! Olyan szépséges hímzések, festmények, hogy attól féltem, ott fogok elájulni, nyöszörögve, hogy én is akarok, én is, én is, én iiiiiiiiiiiisssssssssss......................
No és akkor következzen az én szerény kiállításom, amit a telefonommal csináltam
Hát hol vannak manapság az ilyen cipők?? A legszebb csizmát sajnos nem tudtam lefényképezni, túlságosan hátul volt. De azért el tudjátok képzelni, olyan kis formás bokacsizma, végig sok-sok apró gombbal, lila szaténból:)
.jpg)
Festett gyöngyvirágos legyező. Olyan élénk a színe, hogy kedved lenne megszagolgatni!:)
.jpg)
Ez a legyező a cárné tulajdonában volt. 400-valahány rubin, néhány gyémánt, arany és egyéb vacak díszíti. Mindettől függetlenül én a csipkétől voltam elájulva, olyan finom, vékony!! Nem is tudom, miért nem készítettem képet az esernyőkről:(
Pündéri reggeli köntös. Ebben aztán tényleg hercegnőnek érezheted magad akár hétfő reggel is:)
.jpg)
És akkor következzen az a két ruha, amitől a leginkább elállt a lélegzetem. Olyan szépen van használva a hímzés mindkét ruhán, hogy csak irigykedni lehet. Vagy tervezgetni:)

Ez a nyomorult telefon képtelen visszaadni a szineket, de higgyétek el nekem, mesésen néz ki! A mélyzöld bársony más szögből nézve pirosban játszik. A kis virágok bizony selyemmel vannak hímezve, és néha Kreiniket megszégyenítően csillognak!!
A kiállítás 2010 január 31-ig látható, a belépő borsos, 15€-ba kerül(I Amsterdam kártyával ingyenes), viszont borzasztó sokat kell sorba állni, ha nem jösz elég korán, 11 előtt még nem volt olyan durva, később már másfél órákat is sorba kell állni), én elviseltem volna több tárgyat is, de azért így is nagyon gazdag gyűjtemény, de ez ugye attól függ, ki milyen gyorsan rohanja végig (nekem minimum 3 óra, és még tekintettel voltam arra, hogy nem egyedül voltam, de hát meg kell ám nézni minden apró öltést!:)
Nov 13, 2009
Semmi kreatív:)
No, ha már megígértem, itt a beszámoló. Mit ne mondjak, gyors volt!:) Hamar kipenderítettek onnan, miután minden kertelés nélkül bevallottam, hogy nem, nincs diplomám (mármint van, de az számotokra nem jelent semmit), és nem, sose dolgoztam hasonló helyen, de még csak varrni sem tudok rendesen. Hogy minek öltem bele annyi munkát abba az önéletrajzba, mert mit akarok náluk csinálni? Na erre már nem emlékszem mit mondtam, azt hiszem valami olyasmit, hogy igazából bármiféle háttérmunkára igen alkalmas vagyok, de közben azon járt az eszem, hogy tényleg, minek is? Ez pont ugyanolyan művilág műmosollyal, mint az összes többi világvállalat, legfeljebb valamivel szebb csomagolópapírban. Igen, azért nem Christian Lacroix, hanem Viktor and Rolf, mert azt hittem, ők az egészet valahogy nem sznobizmusból csinálják hanem mert értéket, szépet akarnak teremteni. De igazából már akkor rájöttem, hogy tévedtem és jó sün módjára leszálltam a súrolókeféről, amikor először nem nyitottatok nekem ajtót, és háromszori csöngetés után inkább a postaládába dobtam be azt, amin annyit ültem. Tudom, naív, ne is mondjátok. Az a szerencse, hogy általába a munka folyamata kedvéért hímzek, varrok, csomózgatok, és amint kész, vagy majdnem kész az adott tárgy, már nem is érdekel, és más után nézek. Különben bosszankodnék, hogy de elcsesztem ennyi időt. Azért megsimizték az önbecsülésemet, hogy kihangsúlyozták, hogy a munkám lenyűgözte őket:) Tartsák meg, ajándék, én meg tovább keresgélek, és majdcsak megtalálom azt a céget, amelyik még száz évvel ezelőtti elveket hirdet. Maximum majd magam alapítom meg, és hamar csődbe megyek, mert az értékrendem nem tud igazodni ehhez a világhoz:)
A másik, gyommentesített blogomat még jó, hogy megcsináltam egyébként, mert kérték, hogy küldjek legalább valami portfóliót, ha már nincs mit felmutatnom. Leszedtem a régi hozzászólásokat meg a követőket, majd később visszarakom. Ott megfogalmaztam az üzenetemet a világnak.
Köszönöm a támogatást mindenképpen, és már tényleg majdnem elkészült a blogszületésnapi ajándékom (csináltam megint egy mintát, ha tetszett a múltkori, akkor talán ez is jó lesz:), nem akartam sorsolósat), csak most meg JB szülei itt vannak látogatóba és velük telik az idő.
A tegnapi szerencsesütim. Még sikert is aratott, másnak még nem jött ki:)
A másik, gyommentesített blogomat még jó, hogy megcsináltam egyébként, mert kérték, hogy küldjek legalább valami portfóliót, ha már nincs mit felmutatnom. Leszedtem a régi hozzászólásokat meg a követőket, majd később visszarakom. Ott megfogalmaztam az üzenetemet a világnak.
Köszönöm a támogatást mindenképpen, és már tényleg majdnem elkészült a blogszületésnapi ajándékom (csináltam megint egy mintát, ha tetszett a múltkori, akkor talán ez is jó lesz:), nem akartam sorsolósat), csak most meg JB szülei itt vannak látogatóba és velük telik az idő.
A tegnapi szerencsesütim. Még sikert is aratott, másnak még nem jött ki:)
Nov 10, 2009
Mit vegyek fel, nincs egy rongyom se!!!
Levelet kaptam. Egészen pontosan emailt. Majdnem elájultam, nem kaptam levegőt és, és, és, és! Emlékeztek, hogy kihímeztem az önéletrajzomat, végülis mit veszíthetek alapon, de még csak ajtót sem nyitottak, amikor át akartam adni a címzett cégnek? Most írtak, hogy decembertől van egy három hónapos gyakornoki állásuk, és szeretnének behívni interjúra! Azt hiszem életemben nem izgultam így. De komolyan, mit szokás felvenni, ha az ember a világ egyik vezető divatházához megy? OK, nem talpig dizájnercucc, nincs egy szál se. Majd olyan Laurásan. Mert ha már elrontottam, és a születési dátumnál egy évszázadot tévedtem (1881-et írtam, és hát lusta voltam kijavítani), akkor nem gond, ha a szokásosan öltözöm, pont mint aki nem ebben a világban él ("I am sorry, are you from the past???") OK, nem farmerben, főleg nem abban, amelyik kikopott a biciklitől, van egy Vagabond cipőm, amibe halálosan beleszerettem a nyáron még Pesten, és amikor itt egy kirakat előtt elmentem, megláttam, és nézem, no lám, ez pont olyan, mint az enyém, csak nem pántos, na és hát persze, hogy V&R, és csak ötször annyiba került mint az enyém, de hát azt csak nem vehetem fel, mert még azt hinnék, hogy, jaj, de zakatol a fejemben minden, és én még újra akartam varrni a táskámat most, de remeg a kezem! Gyakornokoknak nem is nagyon szokás fizetést adni, mi? Nem baj, feláldozom ezért az összes összespórolt meg végkielégítettségemet, három hónapig majd tojásrántotta lesz vacsira, úgyis fogyózni kell, de azért havi ezernek azért örülnék, az a szerénynél is szerényebb, de azért jó lenne fizetni abból az albérletet. Ahogy olvastam, az előző ilyen pozíciót végzős divatiskolásoknak hirdették meg, nekem meg annyira van közöm a divathoz, amennyire az eddigi internethálózatok konfigurálásával töltött időmben találkoztam, de hát végülis a levelemben nem tagadtam le semmit, és ha mégis behívtak, akkor behívtak, szóval most már fel is fognak venni, úgy döntöttem.
Kérek mindenkit, hogy borzasztóan nagyon drukkoljon nekem péntek délelőtt!!!!!!
Egyébként mára másik bejegyzéssel készültem, mert ma van a blogszületésnapom, egy éves, és az ajándékom nektek már félig elkészült, ma akartam befejezni, de takarítani is kellett, meg olvasni is, aztán ahogy megnéztem a leveleimet, azóta meg aztán pláne szétestem, és tényleg el vagyok maradva, és most amilyen állapotban vagyok, azt hiszem, a mai nap kiesett nálam hímzésügyileg, de hát remélem megértitek, azt hiszem igazán kijelenthetem, hogy életem legnagyobb lehetőségét lobogtatták meg most hirtelen előttem és teljesen zzzzzzzzzzzzzzz vagyok, de igenis felvesznek, uff.
Na jó, azért ha már blogszületésnap, akkor elárulom, hogy első körben csináltam egy "szép" blogot. Olyat, hogy aki nem szereti a sok blablát, "használhatja" azt (értelemszerűen kevesebb bejegyzéssel is). Meg a jó pocsék angolommal is van, meg minden, ahogy illik, szóval talán csak hasznát veszi valaki. Ha nem, az se baj, a lényeg, hogy ott szépen vannak tálalva a munkáim, mert itt elvész a gyerek. Sokat gondolkodtam, hogy áttranszportáljam-e az egészet innen oda cakk-pakk, olvasókkal, mindenestűl, de végül úgy döntöttem, maradok önmagam, itt. Ha ezt beszüntetném, akkor azt nőné be a gyom egy idő után, ennyit egy év alatt megtanultam :)
http://blablabylaura.blogspot.com/
Kérek mindenkit, hogy borzasztóan nagyon drukkoljon nekem péntek délelőtt!!!!!!
Egyébként mára másik bejegyzéssel készültem, mert ma van a blogszületésnapom, egy éves, és az ajándékom nektek már félig elkészült, ma akartam befejezni, de takarítani is kellett, meg olvasni is, aztán ahogy megnéztem a leveleimet, azóta meg aztán pláne szétestem, és tényleg el vagyok maradva, és most amilyen állapotban vagyok, azt hiszem, a mai nap kiesett nálam hímzésügyileg, de hát remélem megértitek, azt hiszem igazán kijelenthetem, hogy életem legnagyobb lehetőségét lobogtatták meg most hirtelen előttem és teljesen zzzzzzzzzzzzzzz vagyok, de igenis felvesznek, uff.
Na jó, azért ha már blogszületésnap, akkor elárulom, hogy első körben csináltam egy "szép" blogot. Olyat, hogy aki nem szereti a sok blablát, "használhatja" azt (értelemszerűen kevesebb bejegyzéssel is). Meg a jó pocsék angolommal is van, meg minden, ahogy illik, szóval talán csak hasznát veszi valaki. Ha nem, az se baj, a lényeg, hogy ott szépen vannak tálalva a munkáim, mert itt elvész a gyerek. Sokat gondolkodtam, hogy áttranszportáljam-e az egészet innen oda cakk-pakk, olvasókkal, mindenestűl, de végül úgy döntöttem, maradok önmagam, itt. Ha ezt beszüntetném, akkor azt nőné be a gyom egy idő után, ennyit egy év alatt megtanultam :)
Szóval első blogszületésnapi ajándékként fogadjátok szeretettel a gyommentesített blogomat!:)
http://blablabylaura.blogspot.com/
Nov 9, 2009
Díj:))
Jucustól kaptam!!!:) Nagyon szépen köszönöm! Előbb nem tudtam reagálni, nagyon sűrű volt az elmúlt pár nap, alig pár percre ültem számítógéphez, de most pótolgatom a blogolvasást!:)
Kinek is adjam tovább??? Mindenki blogját szeretem olvasni!!! Kinek adjam tovább? Mindenkinek adnék, vannak, akiknek már továbbadtam más díjakat, most így akkor kinek?:)
Kathának (már az új blogja címét linkelem), mint mindig, mert a kutyája-macskája nálam még mindig dobogós!:)
Mónikáét is szeretem, pláne most, hogy ha nem ő, nem is tudok az új Anna Gavalda könyvről!!!:))
Most csak ennyi embernek adom azt hiszem, de ahogy mondom, mindenkinek adnék!! Már elvonási tüneteim voltak, hogy három-négy nap kimaradt és nem láttam, ki milyen szépet alkotott!:))
Mit olvas az utca embere?
Ferihegy 2a, egy fekete csipkekendőbe csavart, savanyú vénasszonynak álcázott 20-as évei végét taposó lány a Keresztszemes Magazint tanulmányozta behatóan, majd őrült módjára elloholt, amikor meghallotta a hangosbemondóban, hogy "Amszterdamba tartó Laucica nevű utasunkat kérjük sürgősen a 27-es kapuhoz". Kémeink hallani vélték, ahogy a vénasszony rohanás közben fortyogott, hogy "ez már a második alkalom, amikor majdnem lemaradok a gépemről, mert utolsó pillanatban veszem meg a KM-et, nem, nem, legközelebb előre felkészülök".
Később, a Malév 666-os járatán ugyanez a savanyú vénasszony, miközben az előtte lévő ülés támlájának zsebéből kikandikáló zöld papírzacskót bámulta hasonlóan zöld arccal, Anna Gavalda Vigaszág című könyvét ölelgette szeretettel.
Update:) Miközben itt még mindig blogokon mászkálok, több embernél találtam ezt a tesztet, és hát ki hitte volna, hogy pont egy ilyen szobabelső fog kijönni nekem a végén?:) JB külön felhívta a figyelmemet a kandalló fölött lógó festmény témájára:)))
Pretty
The Pretty palette consists of soft colors that are evocative of the Victorian Era. They remind one of dreamy summer days, poetry and fragrant flowerbeds ofdelicate pastels. These color arouse interest but gently and softly. The colors appeal to a person who wants to be surrounded by beauty and looks to nature for inspiration.
Update:) Miközben itt még mindig blogokon mászkálok, több embernél találtam ezt a tesztet, és hát ki hitte volna, hogy pont egy ilyen szobabelső fog kijönni nekem a végén?:) JB külön felhívta a figyelmemet a kandalló fölött lógó festmény témájára:)))
Pretty
The Pretty palette consists of soft colors that are evocative of the Victorian Era. They remind one of dreamy summer days, poetry and fragrant flowerbeds ofdelicate pastels. These color arouse interest but gently and softly. The colors appeal to a person who wants to be surrounded by beauty and looks to nature for inspiration.
Nov 8, 2009
Táskából sosem elég...;)
Látszik, hogy kicsit (?) ferde a varrás, majd szétbontom, és újra megcsinálom, csak sajnos gyakorlatilag az utolsó pillanatban varrtam készre, ami rányomta bélyegét, mert már ideges voltam, mert becsületbeli ügynek tekintettem, hogy befejezzem, és alig volt idő.
Szóval tegnap megvolt az esküvő, egy szuperjó képet sikerült lőnöm a bátyámról, amikor kimondta az anyakönyvvezető a "férj" szót :))) a gyűrűpárna a bevetésen jól viselkedett, nagyon szép volt, az új táskám is azt hiszem:) Na most rohanok, még családi ebéd lesz most.
Nov 4, 2009
Gyűrűpárna
A fekete alapon lila képen dolgozom éppen (természetesen az a hölgyike is kapott nevet, Gertrud, ejtsd: Zsertrüd :)), péntekig muszáj befejezni, viszont hétfőn sürgős megrendelést kaptam, és hát nem tudtam nemet mondani.
Szombaton esküvő van, péntek este utazom haza két napra. Na nem az én esküvőm, hanem a bátyámé:) Amikor vettem a repjegyet, még nem tudtam, hogy hogyan fogok állni munkaügyben, úgyhogy nem mertem hosszabb időre menni. Az esküvő amolyan csak aláírjuk a papírt és jól van stílusú, semmi flanc, még csak menyasszonyi ruha sem lesz, ezért nagyon visszafogtam magam, hogy ne hímezzek valamit a témában a tisztelt ifjú párnak, de azért hétfőn kaptam egy emailt, hogy hát a menyasszony azért örülne egy gyűrűpárnának, legalább az adna valami esküvő-feelinget. Mivel a forma, a szín nem volt kötött, de az idő igen, hát esküvős-kacatos oldalakat nézegettem, ihletődtem (mert ha kútfőből csinálom, tuti belebonyolódok, és hát hímzésre, frivolitére nem volt idő). Szóval ez kerekedett belőle:) Eredetileg strasszos gyűrű fogná össze a masnit felül, de nem is találtam olyat, meg nem is akartam teljesen ugyanolyat, amit árulnak minden honlapon, azért legalább egy kicsit legyen egyedi. Ezek az öntapadós bogyók meg egyszerűen csodaszépek a fekete bársonyszalagon!
Egyébként már használatban van, pont jó a szomorú Cseburáskámnak:
Szombaton esküvő van, péntek este utazom haza két napra. Na nem az én esküvőm, hanem a bátyámé:) Amikor vettem a repjegyet, még nem tudtam, hogy hogyan fogok állni munkaügyben, úgyhogy nem mertem hosszabb időre menni. Az esküvő amolyan csak aláírjuk a papírt és jól van stílusú, semmi flanc, még csak menyasszonyi ruha sem lesz, ezért nagyon visszafogtam magam, hogy ne hímezzek valamit a témában a tisztelt ifjú párnak, de azért hétfőn kaptam egy emailt, hogy hát a menyasszony azért örülne egy gyűrűpárnának, legalább az adna valami esküvő-feelinget. Mivel a forma, a szín nem volt kötött, de az idő igen, hát esküvős-kacatos oldalakat nézegettem, ihletődtem (mert ha kútfőből csinálom, tuti belebonyolódok, és hát hímzésre, frivolitére nem volt idő). Szóval ez kerekedett belőle:) Eredetileg strasszos gyűrű fogná össze a masnit felül, de nem is találtam olyat, meg nem is akartam teljesen ugyanolyat, amit árulnak minden honlapon, azért legalább egy kicsit legyen egyedi. Ezek az öntapadós bogyók meg egyszerűen csodaszépek a fekete bársonyszalagon!
Egyébként már használatban van, pont jó a szomorú Cseburáskámnak:
Oct 29, 2009
Valami ilyesmin ülök éppen
18-as fekete aida, két szál szatén DMC-vel. Szaténnal ha megpukkadok, sem tudok egyenletes x-eket hímezni, pedig szinte mindegyik előtt kiegyenesítettem a fonalat. Persze ez az én hülye ötletem volt, hogy pont szaténnal csináljam, és ne simával :)) annyira szeretem a fényét! A keret (amibe márbelekezdtem) már egy szállal van, az egy fokkal tűrhetőbben néz ki.
És még egy kis ősz, ez a videó úgy tökéletes, ahogy van. Egy régi orosz(szovjet, na) filmből van a zene (így, ebben az előadásban), a képek meg csak simán gyönyörűek!
És még egy kis ősz, ez a videó úgy tökéletes, ahogy van. Egy régi orosz(szovjet, na) filmből van a zene (így, ebben az előadásban), a képek meg csak simán gyönyörűek!
Ekaterina Savinova sings "Serenade" of Schubert
Oct 27, 2009
Ősz
Beszámolnivalóm nincs egyelőre. Ezer dolgot csinálok egyszerre, ezért semmivel sem haladok:) De azért egy dolog már készen várja, hogy a világ elé tárjam, csak még nem érett meg teljesen. Na mindegy. Ma felpattantam a biciklimre, és elmentem majdnem Haarlemig, de állandóan leálltam fényképezni, és nagyon örültem, hogy nálam volt a gépem, mert általába otthon felejtem.
Olyan csodaszépek ezek a színek, úgy szeretnék valami ilyet is hímezni!! Egy tavaly őszi (egészen pontosan a 164. számot) Cross Stitch Collectiont azért vettem meg, mert van benne egy Maria Diaz minta, amelyik annyira szépségesen visszaadja az őszi színeket, hogy alig tudom visszatartani magam, hogy bele ne kezdjek abba is:)
Meg van egy csodaszép mintám egy orosz festő, Levitan képe alapján, azt még jobban meg akarom csinálni.
Közben meg nagy álmom a Thea Gouverneur Dutch Cows két képe is (szintén megvan a minta, mert kitben irtó drága, és talán jobb is, különben még abba is belekezdenék, így meg csak boldogít a tudat, hogy megvan a minta).
Imádom a fekete-fehér teheneket a zöld mezőn (zöld teheneket fekete-fehér mezőn!), valahogy messziről szaglik, hogy a Thea Gouverneur holland illetőségű:)
Olyan csodaszépek ezek a színek, úgy szeretnék valami ilyet is hímezni!! Egy tavaly őszi (egészen pontosan a 164. számot) Cross Stitch Collectiont azért vettem meg, mert van benne egy Maria Diaz minta, amelyik annyira szépségesen visszaadja az őszi színeket, hogy alig tudom visszatartani magam, hogy bele ne kezdjek abba is:)
Meg van egy csodaszép mintám egy orosz festő, Levitan képe alapján, azt még jobban meg akarom csinálni.
Közben meg nagy álmom a Thea Gouverneur Dutch Cows két képe is (szintén megvan a minta, mert kitben irtó drága, és talán jobb is, különben még abba is belekezdenék, így meg csak boldogít a tudat, hogy megvan a minta).
Imádom a fekete-fehér teheneket a zöld mezőn (zöld teheneket fekete-fehér mezőn!), valahogy messziről szaglik, hogy a Thea Gouverneur holland illetőségű:)
Oct 17, 2009
Dimensions Dreaming of Tuscany
Próbálom befejezni, mert hamarosan már három éve lesz, hogy elkezdtem. Tegnap kicsit kimostam egy jelölés miatt, langyos vízzel, és most tépem a hajamat. Három helyen eresztette a színét.
Oct 12, 2009
Játék!!:)
Megint szerencsét próbálok egy játékon, habár megfogadtam, hogy többet nem, de ezt nem tudom kihagyni. A minta alakulását a kezdetektől fogva nyomon követtem, annyira tetszett, ezért még szép, hogy le kell csapni a kínálkozó lehetőségre!! És annyira irigylem, mert nekem nem mennek az ilyen minták. Úgyhogy meg kell majd nyernem, mert magamnak nem hiszem, hogy tudnék ilyet hímezni. Arról ne is beszéljünk, milyen csodaszép lett a doboz,
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
És akkor a szabályok:
1. Ha szeretnéd megnyerni a dobozom, írj kommentet, s máris kapsz egy esélyt a nyerésre!
2. Ha van blogod, s kiteszed a játékra felhívó kis képet, akkor egy újabb esélyed van máris.
3. S ha tovább játszol velem, s megmutatod a saját blogodon azt az idei évben készített keresztszemes munkádat, amire a legbüszkébb vagy, s le is írod, hogy miért épp ez az, akkor máris háromszoros eséllyel indulsz a nyereményért.
Határidő: október 18. éjfél.
Az első kettőnek eleget tettem, akkor most következzék a harmadik. Őőő... nem is tudom, most megfogtak. Nem tudom. Azt hiszem Ernestine és Georgette a kedvencem, szeretem a színét az egész izének, amivé lett. Meg Ernestine annyira imádnivalóan mosolyog:))
(a józan eszem a táskácskámat reklámoztatná egyébként, mégiscsak azzal vacakoltam a legtöbbet, meg saját tervezés, meg minden, de nem vagyok vele megelégedve, utálom úgy, ahogy van, de azért büszke vagyok rá, mert befejeztem, amit el/megterveztem:)))
És akkor a szabályok:
1. Ha szeretnéd megnyerni a dobozom, írj kommentet, s máris kapsz egy esélyt a nyerésre!
2. Ha van blogod, s kiteszed a játékra felhívó kis képet, akkor egy újabb esélyed van máris.
3. S ha tovább játszol velem, s megmutatod a saját blogodon azt az idei évben készített keresztszemes munkádat, amire a legbüszkébb vagy, s le is írod, hogy miért épp ez az, akkor máris háromszoros eséllyel indulsz a nyereményért.
Határidő: október 18. éjfél.
Az első kettőnek eleget tettem, akkor most következzék a harmadik. Őőő... nem is tudom, most megfogtak. Nem tudom. Azt hiszem Ernestine és Georgette a kedvencem, szeretem a színét az egész izének, amivé lett. Meg Ernestine annyira imádnivalóan mosolyog:))
(a józan eszem a táskácskámat reklámoztatná egyébként, mégiscsak azzal vacakoltam a legtöbbet, meg saját tervezés, meg minden, de nem vagyok vele megelégedve, utálom úgy, ahogy van, de azért büszke vagyok rá, mert befejeztem, amit el/megterveztem:)))
Oct 10, 2009
Leesett az állam
és már fél órája próbálom visszatenni, de még mindig nem megy. Ezt nézzétek meg!!! Ehhez aztán kellet kitartás, fantázia, meg minden, nem is tudom! Őrület!!!!
http://vintagericrac.blogspot.com/2008/10/big-selvedge-project.html
http://vintagericrac.blogspot.com/2008/10/big-selvedge-project.html
Oct 5, 2009
Jane Austenos bejegyzés
Próbáltam interneten találni valamit az előző bejegyzésemben említett könyvből, de nem találtam. Szkennerem nincs, a könyv lapjai meg nagyon csillognak. Hát ez van. Egy kis magyarázat, egy kis hivatkozás, egy kis leírás mindenből:)
- Ha foltvarróskodnék, Jane Austen takaróját MUSZÁJ lenne megcsinálnom. Annyira szép!!
- A BBC nagysikerű Büszkeség és balítélete után több, mint 10 évvel megszületett az Értelem és érzelem. Szerintem a szereplőlyányok bugyutácska pofikája akadályozta meg azt a robbanást, amit talán vártak volna. Azért jó nézni, szép, de nem olyan elnyűhetetlen darab, mint a B&B. Nomármost a BBC éppen egy újabb sorozaton munkálkodik: Emma! És miért tudom előre, hogy imádni fogom? (azon kívül, hogy tuti gyönyörűszép lesz?) Mert az a Romola Garai játsza Emmát, aki az Angel című Francois Ozon filmmel már belopta magát a szivembe (Az Angelt elég kemény kritikák érték, mert sokan csak egy csöpögős lányregényt látnak benne, nem látják a vaskos iróniát, amivel a rendező kiröhögi ezt a stílust-a kritika is bársonyba van csomagolva). Viszont ahogy nézem az Emma előzetesét, nem sikerült találniuk még egy Colin Firth-t, van egy olyan gyanúm, hogy ez sem lesz akkora durranás;)
- Múltkorjában került utamba a Lost in Austen című, szintén BBC mini sorozat. Nagyjából arról szól, hogy Amanda, egy londoni csajszi nagy rajongója a Büszkeség és balítéletnek, és persze, hogy az ő fürdőszobájából nyílik egy időajtó, amin keresztül Lizzy Bennet meglátogatja... a poént nem lövöm le, de azért Amanda egyszer nagyon jól summázza: halljátok ezt a dübörgést a föld alól? Jane Austen éppen forog a sírjában! De jó megnézni, szerintem a végén mindenki felteszi a kérdést, miért ő? Miért? Miért? Miért nem ÉN? Az biztos, hogy én nagyon jól ellennék Pemberley-ben:)
- Ezt a hímzést szivesen megcsinálnám!! Ha valaki Bath-ban jár, és ajándékot akar vásárolni nekem, javaslom megvételre ezt a gyönyörű készletet!:)

- Guiness rekord született, mikoris a legtöbb régensség korabeli kosztümbe öltözött ember sétált Bath-ban. Mindenkinek megvan a maga hobbija, még ha fura is:)
- Az angol nyelvű könyvesboltok polcai mostanában el vannak árasztva olyan borzalmakkal, mint Büszkeség és balítélet és a zombik, vagy a tengeri szörnyek, meg hasonlók. Azt mondják, hogy hatalmas siker és nagyon vicces.
Őszintén szólva nekem ahhoz nem volt gusztusom, hogy a kezembe vegyem és beleolvassak. Még egy dolog, amit nem értek a világban. "Pride and Prejudice and Zombies" features the original text of Jane Austen's beloved novel with all-new scenes of bone crunching zombie action.
Oct 4, 2009
Csíkos, csíkos, csíkos táskácska
Befejeztem, készen van, megcsináltam a hajócsipkét, felvarrtam, kimostam, kikeményítettem, beillatosítottam Yves Saint Laurent új illatával, a Parisienne-nel (Douglesben kunyeráltam egy illatmintát, mert tetszik nagyon, de nagyon drága, és amúgyis) befejeztem. Jöhet a következő kihívás.
A következő könyvjelzőt is csináltam, de aztán meguntam, mert rájöttem, hogy nem tetszik, hiába nagyon jó az ötlet. Úgyhogy most a következő könyvjelzőre próbálok áttérni, ha már nem régieket fejezek be, és próbálok nem ezer másik projektbe belefogni, miközben egyik nap meg úgy ébredtem, hogy ma nekem a tojásomon kell kotlanom, úgyhogy azzal is haladtam kicsit. Ja, és mit vettem... múlt héten JB haverjai mentek Hágába, hívtak minket is, mentünk. Végig hajócsipkéztem az utat, mert legalább háromszor újrakezdtem, sehogy nem találtam el a megfelelő mintát, ami tetszett volna. Na mindegy, szóval egy könyvesbolt előtt megérzésem támadt, berohantam, és megvettem. Van ilyen néha, egyszerűen érzem, hogy most ide be kell mennem, és nem is csalódok, mert olyat veszek, amibe még hetekkel később is szerelmes vagyok. Szóval most ez a legújabb szerzemény:
Van benne néhány aranyos ötlet, de annyira nem nagy durranás a kézimunkás részek, inkább az az érdekes, ahogy leírja, mennyire áthatotta a kézimunka a Jane Austen korabeliek mindennapjait, és nagyon szépen illusztrált:) Szóval inkább ihletet adó, mint konkrét útmutató, pont amit imádok! És csíkosak az oldalak. Azt hiszem ez az új bolondériám, a csíkos minta! És ezzel a táskácskával kezdődött az egész:)
A következő könyvjelzőt is csináltam, de aztán meguntam, mert rájöttem, hogy nem tetszik, hiába nagyon jó az ötlet. Úgyhogy most a következő könyvjelzőre próbálok áttérni, ha már nem régieket fejezek be, és próbálok nem ezer másik projektbe belefogni, miközben egyik nap meg úgy ébredtem, hogy ma nekem a tojásomon kell kotlanom, úgyhogy azzal is haladtam kicsit. Ja, és mit vettem... múlt héten JB haverjai mentek Hágába, hívtak minket is, mentünk. Végig hajócsipkéztem az utat, mert legalább háromszor újrakezdtem, sehogy nem találtam el a megfelelő mintát, ami tetszett volna. Na mindegy, szóval egy könyvesbolt előtt megérzésem támadt, berohantam, és megvettem. Van ilyen néha, egyszerűen érzem, hogy most ide be kell mennem, és nem is csalódok, mert olyat veszek, amibe még hetekkel később is szerelmes vagyok. Szóval most ez a legújabb szerzemény:
Van benne néhány aranyos ötlet, de annyira nem nagy durranás a kézimunkás részek, inkább az az érdekes, ahogy leírja, mennyire áthatotta a kézimunka a Jane Austen korabeliek mindennapjait, és nagyon szépen illusztrált:) Szóval inkább ihletet adó, mint konkrét útmutató, pont amit imádok! És csíkosak az oldalak. Azt hiszem ez az új bolondériám, a csíkos minta! És ezzel a táskácskával kezdődött az egész:)
Subscribe to:
Posts (Atom)








.jpg)
















