May 28, 2009

Füzet

A függönyt bruttó 5, nettó három napig szenvedtem, és mivel lefoglalta minden kapacitásomat, el is felejtettem beszámolni egy apróságról, amit pihenésképpen csináltam közben. Mert amint befejeztem, visszatértem a függönyömhöz. Most meg nézem, hát miért is nem számoltam be róla???
Még a gimnáziumban kezdődött ez a betegség... a tanárok ki voltak rám akadva, hogy nem "normális" méretű füzeteket használok, A6-osnál nagyobbat nem nagyon bírtam, annak ellenére, hogy grafomán vagyok(ezt gondolom már észrevettétek:)). Most is van vagy három különböző mini-füzetem - jegyzetekhez fontos információkhoz, képeslapok és csekkek, és jópofa boltok jópofa névjegykártyái, és még ki tudja mivel tömött füzetke, kreatív ötleteim télire és uborkaszezonra elrakott befőttjeivel megöltött füzetke, van a receptekhez is, sőt, az új külső merevlemezem is minikönyv-formátumú, hogy a hímzésmintáim mindig nálam legyenek:) A holland nyelvleckék már szinte kiabáltak egy helyes kis füzetkéért, a piacon meg a múltkor egy (szerintem legalábbis) végtelenül, csoda-meseszép szaténba botlottam, amit egyébként utálok, mert egy csigával keresztezett hal nem olyan csúszós, mint a szatént, viszont a végeredmény mindig pazar(ha nem túl csálé:)))
Tehát: karton, rá vatelin, belevarrva egy fekete+rózsaszínű szatén "zsákocskába". A hobbiboltban találtam egy ügyes kis szerkentyűt, amivel nagyon helyes kis lyukakat lehet csinálni, kivéve, ha nem vagy olyan nyúl, mint én, hogy nem mersz rendesen rácsapni a kalapáccsal, mert akkor nem lesz olyan szép, egyenletes hátul. Azért használható, és elölről teljesen jól néznek ki a kis kapcsok. A kalapácsolást még gyakorolnom kell... Egyébként először karikákkal csináltam meg, de a szalag jobban illik ehhez a stílushoz. A fekete sarkokat hozzávarrtam a rózsaszínű anyaghoz, és így varrtam hozzá a csupa fekete hátoldalhoz, aztán kézzel, rejtett öltéssel bevarrtam a nyílást, amin keresztül beraktam a kartont. Most már csak meg kéne tanulnom azt, ami bele van írva:))))
A képek nem túl jók, mert telefonnal csináltam, de már fejemre nőtt minden most, ha nem csinálom meg munka közben ezt a kollázst, soha nem publikálom.
Ma megyünk moziba megnézni a Coco Avant Chanelt!!!! Alig várom, még ha egy mukkot sem fogok belőle érteni, mert franciául van, holland feliratokkal (azért viszem magammal JB-t, hogy legalább kicsit képben legyek, viszont így tudok majd a látványra koncentrálni:)))

7 comments:

Dora said...

Nagyon tetszik! Nekem is kéne egy ilyen csudaszép kis füzetecske :)
Én is imádom a füzetkéket, nekem is mindig az jött be legjobban ami kicsi. Nekem is ezer volt egyszerre :-D
De asszem én is grafomán vagyok :-DDDDD

Valikaa said...

Hát ez nagyon nőies lesz!
Ha én tudnék ilyet csinálni. Egyszer meg kell tanulnom, mert ez gyönyörű, és én is valahogy a kevésbé szokásos füzetecskéket részesítem előnyben és hát ha a kedvencem ilyen szépen nézne ki...
Nagyon ügyes vagy!

xlliann said...

Olyan nőcis!
Csuda jól néz ki.
Szeretném megsimogatni és érezni a szatén hűvös, sejtelmes, lágy anyagát.

Gabi said...

Már megint sikerült egy "Lau-os", darabot összehoznod, én meg a "Tildácska" után erre is irigykedhetek!Nagyon egyedi.

Laucica said...

Köszönöm a dicséretet:) majd összehozok még egy képet, amin látszik a színe, akkor még nőcisebbnek fog tűnni;)
Egyébként nem nehéz megcsinálni!!! Nincs is oldala, csak a két karton előlap, közötte a papír.
Igen, nálam minden Laus, hiába, pont mint a ruhákkal is, a boltok tömve az aranyos fidres-fodros, vidéki stílusú, pasztel-virágos cuccokkal, nagyjából mint a most hímzésben is divatos minták, és hiába borazasztóan nagyon tetszenek, és irigykedem, valahogy nem sikerül "magamévá" tenni. Valahogy nem én vagyok.

Miaanya said...

Hát ez nagyon fincsi kis darab:)))))))))))
Milyen volt a film?

Laucica said...

Mivel emlékeztettél rá, beszámoltam:)